Fotó: Merényi Zita
Az új tanév kezdetét ötödik alkalommal is a budapesti Szent István-bazilikában ünnepelte a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont közössége. Szeptember elsején nyolcszázötven diák jelenlétében Káposztássy Béla, a Patrona iskolalelkésze mutatta be a Veni Sancte szentmisét Szabon Gábor, a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-templom plébánosa és Mosolygó Péter iskolalelkész, pomáz-szentendrei görögkatolikus parókus koncelebrálásával. Az ünnepen jelen volt többek között Ulrik Mónika, a Boldogasszony Iskolanővérek budapesti házfőnöknője, valamint Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára.
Rubovszky Rita igazgatónő a tanévnyitón büszkén sorolta az iskolaközpont idén érettségizett diákjainak eredményeit. A végzősök kilencven százalékát felvették valamelyik felsőoktatási intézménybe, sokan a legkiválóbb hazai egyetemekre kerültek: közgazdász, orvosi vagy éppen egyiptológusi pálya áll előttük.
A nyár folyamán nagyszabású fejlesztés zajlott az iskolában. A fenntartó iskolanővérek jelentős támogatása, a kormány oktatási tárcájának fejlesztési pályázatai és a szülők alapítványi befizetései adták az alapot, s a tanév kezdetére mind a harminchét tantermet felszerelték laptopokkal, projektorokkal. Emellett megújult a tornaterem, a tornaudvar és az öltözők, bővült az iskolai könyvtár, felújították az úgynevezett kis dísztermet. Megújult az iskolaépület csatornarendszere és a tantermek berendezése is. A nagy előrelépések az idei tanév legfontosabb céljait támogatják: a digitális eszközök napi szintű használatának bevezetését a tanítási gyakorlatba, az általános iskolában a személyiségközpontú, játék- és élménypedagógián alapuló tanítás meghonosítását és egységesítését, a gimnáziumban pedig a személyre szabott tehetséggondozás elmélyítését.
Rubovszky Rita a tanévnyitón a nagy értékű beruházásokat sorolva azt is megjegyezte: lehet mégoly fejlett az infrastruktúra, a szeretet légköre nélkül mit sem ér. „Mi tesz egy közösséget közösséggé?” – tette fel a kérdést az igazgatónő, s Örkény István Az élet értelme című egyperces novelláját hívta segítségül a válaszhoz: „Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.” – Diákok és tanárok élete a valódi közösségben más minőséggé, ünneppé lényegülhet át – zárta beszédét Rubovszky Rita.
A közösségi értékek jelentőségét hangsúlyozta a bazilikában felszólaló Rétvári Bence államtitkár is. Az egyházi iskolák az elmúlt évtizedekben bizonyították, hogy képesek megújulni, és válaszolni a kor kihívásaira. Hat évvel ezelőtt Magyarországon 112 500 diák tanult egyházi iskolákban, idén már 204 000 – sorolta a tényeket az államtitkár. – Az egyházi iskola az oktatás-nevelés segítségével képessé teszi a tanulókat arra, hogy megkülönböztessék a lényegest a lényegtelentől, az erkölcsöst az erkölcstelentől, s ez egyre fontosabb manapság, amikor lassan a normális válik különössé – mondta Rétvári Bence.
A bazilikában megtartott tanévnyitó meglepetéseként Rubovszky Rita Patrona -díjakat adott át. Az elismerést az igazgatóhelyettes, Zsendovits Anna nővér kapta, valamint Hári Ildikó nővér és tanárokból álló csapata, amely 2013-ban kifejlesztette a Patrona innovációját, az Osztozó elnevezésű, kerettantervként akkreditált, párbeszédre épülő foglalkozást. Az Osztozó külön- óra, amely az egymással, a világgal és Istennel folytatott dialógus építését szolgálja az adott osztályban.
Ulrik Mónika, a Boldogasszony Iskolanővérek budapesti házfőnöknője köszöntőjében a bazilikában összegyűlt diákokhoz szólt: „Legyetek munkatársai a Teremtőnek, vegyétek kézbe képességeiteket!”
A Veni Sancte homíliájában Káposztássy Béla iskolalelkész a hűtlen intézőről szóló evangéliumi szakaszhoz kapcsolódva arról beszélt: a tanulmányok, de egész életünk során is törekednünk kell arra, hogy a nehéznek, kellemetlennek, lehangolónak látszó helyzetekből is igyekezzünk kihozni a legtöbbet, a legjobbat – lelki, szellemi, hitbeli növekedésünk érdekében. „Ne duzzogjunk, ne hagyjuk el magunkat, s főképpen ne a környezetünket okoljuk a nehézségek miatt, hanem kérjünk segítséget, igyekezzünk szembenézni és tőlünk telhetően meg is birkózni a problémákkal!” – mondta szentbeszédében Káposztássy Béla.
