Fotó: Lambert Attila
A gödi iskola az elmondottak miatt nem véletlenül kerül az érdeklődés homlokterébe. Égető hiányt elégít ki, azzal a többlettel, hogy nem pusztán szakmunkásokat képez, hanem ezt a nagy múltra tekintő piarista neveléssel párosítják, s a legújabb jogszabályok szellemében további érvényesülési lehetőségeket is nyitnak a fiataloknak. Hét szakmában képeznek itt mesterembereket: asztalosokat, ácsokat, kőműveseket, kőfaragókat, karosszérialakatosokat, épület- és szerkezetlakatosokat, valamint szerszámkészítőket.
Besze Erika magyar nyelvet és irodalmat tanít a szakmai érettségire készülőknek. Izgalmas képzés, mondja: „A szakmunkásvizsga után két év alatt eljuthatnak az érettségiig a diákok. Nem könnyű nekik, s megvallom, nekünk is nehéz, hiszen igen sűrített a program, de azt látjuk, szükségük van erre, mind többen választják a szakmunkásképzés után az érettségit.”
A szakmunkásvizsga letétele után a fiatalok több mint egyharmada jelentkezik a kétéves továbbtanulásra, amely aztán akár az egyetemre is megnyitja előttük az utat. A szakma megszerzésével, látják, egyre előbbre juthatnak a tanulással. A külső szakmai vizsgabizottságok minősítését nézve egyértelmű a megállapítás: a gödi piarista iskolában meggyőző mesterségbeli tudásról adnak számot a diákok három év elteltével. Bizonyítják ezt a szakmai tanulmányi versenyen elért eredmények is. Az elmúlt tanévben az épület- és szerkezetlakatosok közül országos első helyezést ért el Farkas Máté Márton, az asztalosok között harmadik lett Burger Domonkos, aki utána nemzetközi színtéren is megmérette magát, ott a dicséretes tizenharmadik helyen végzett.
Tárgyilagosan fogalmaz Besze Erika: „A diákok jelentős része azért kerül ide, mert nem vették fel gimnáziumba. Amikor azonban megtapasztalják itt, hogy saját kezük munkájával értéket tudnak előállítani, ettől jól érzik magukat, s a szülők is látják, fiuk valamit le tud tenni az asztalra. Így ezekben a családokban is egyre inkább felértékelődik a szakmunka presztízse.”
Az oktatott szakmák jellegéből következik, hogy a gödi intézmény kizárólag fiúkat fogad az ország minden területéről. Jól felszerelt kollégium várja a távolabb lakókat, a közeli Nógrád és Pest megyéből általában bejárnak a diákok.
„A hozzánk forduló és ránk szoruló gyerekeknek kaput nyitunk – fogalmazza meg az iskola programját Dekinszkyné Fejér Rita igazgatónő. – Ez a kapu szellemileg, szakmailag és lelkileg egyaránt jó lehetőségeket kínál. A diákok egy része keresztény családból érkezik, ugyanakkor nehéz szociális háttérrel rendelkező fiatalokkal is találkozunk, akiknek a piarista név bizony nem sokat mond. „Annyit tudnak csak – s ez szájhagyomány útján terjed –, hogy Gödön olyan szakiskola működik, ahol az oktatásban és nevelésben nagyon is figyelnek a gyerekekre, a diákok biztonságban vannak. Közben piacképes szakmát tanulnak.”
Kevés ennyire hangulatos környezetben lévő iskolát találni. Az iskolakert lábánál csordogál a Duna, a dús lombkoronájú fák között modern épületek, levegősen elhelyezve, tájba illeszkedően. A régi villaépület előtt bronzszobor: Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikust ábrázolja. Egykori családi nyaralójukat a fizikus az országból való távozásakor, a második világháború előtt, felajánlotta az államnak, azzal a megkötéssel, hogy oktatási-nevelési, közösségi célra hasznosítsák. A piarista iskolahuszonöt esztendeje szépen szolgálja az adományozó szándékát.
Az oktatás újdonságát magyarázza az igazgatónő: „A szakképzés korábban zsákutcának számított: aki szakmát tanult, számára nem vezetett tovább egyenes út – ez most megteremtődött az úgynevezett szakmai érettségivel. A szakközépiskola ma azt jelenti – országosan most vezetik be, nálunk már korábban megkezdett gyakorlat –, mint kolléganőm már említette: három év után szakmai vizsgát tesznek a fiatalok, s ez feljogosítja őket a kétéves képzésen való részvételre, ahol a kötelező érettségi tantárgyakat tanítjuk magas óraszámban. Az ötödik, választható érettségi tantárgyat a szakmunkás-bizonyítvány helyettesíti.”
Minden évben vannak olyan tanulók, akik érettségi után kerülnek hozzájuk szakképzésre. „Ők már sokkal tudatosabban választják az iskolát és a mesterséget” – folytatja Dekinszkyné Fejér Rita.
Az iskola családias jellegű, összesen mintegy kétszázötvenen tanulnak a falak között. A diákok egymást hívják, hozzák: ide érdemes járni!
A Gödi Piarista Oktató és Szolgáltató Kft. tulajdonosa a piarista rendtartomány, ügyvezetője Meyer Tamás. Náluk folyik a szakmai képzés. Az egyik liget-épületben gazdagon felszerelt tanműhelyek, jó érzés belépni, máris elfogja az embert az anyag szeretete, a mesterségek dicsérete. „Ugyanakkor – mondja az ügyvezető – az oktatással párhuzamosan folyó kivitelezési munkákban is megmutatjuk, megmutatják a diákok, mi mindent sajátítottak már el.” Kiváló mesterek gyakoroltatják velük a szakmai fogásokat.
Hogyan élik meg a fiatalok, mekkora a társadalmi presztízse az általuk tanult mesterségeknek, kérdem, mire a kft. ügyvezetője elmosolyodik: „A zsebükön keresztül közvetlen visszajelzést kapnak.” A konkrét munkákért ugyanis már diákként bérezést kapnak. S egy szakmáját magas színvonalon űző mesterember biztos egzisztenciával számolhat ma Magyarországon.
A titkárságra egy fiatalember érkezik Gödöllőről. Az érettségit követő szakmai képzés lehetőségéről érdeklődik.
„A hozzánk kerülő diákok egynegyedének van kapcsolata a hitélettel – mondja Galsa László igazgatóhelyettes. – A többieknek a vallási, lelki élet kezdetben még nem természetes, de ügyelünk arra, hogy számukra ne legyen »riasztó« a szerzetes papok jelenléte, vagy havonta egy alkalommal a szentmise.
Minden erőltetés nélkül – szeretnénk megmutatni számukra egy lehetséges utat. Ha élnek ezzel, segítjük őket ezen az úton.”
A diákság körében logópályázatot hirdettek a negyedszázados évfordulóra. Ez a rajz kerül fel a pólókra, az iskolafalra; és a jelszó: szak – ember – képzés. „Szakképzés és emberképzés – összegezi az igazgatónő – együtt valósul meg iskolánkban. Erre törekszünk, ezért dolgozunk.”
Én meg arra gondolok: aki nem hiszi, járjon a gödi piaristákhoz.
