Az egyház fontosnak tartja, hogy bizonyos filmeket fókuszba helyezzen (olyannyira, hogy Ferenc pápa egyik legutolsó enciklikájában hosszabban elemzi kedvenc filmjét, a Babette lakomáját). Emiatt is támogatja, hogy számos filmfesztiválon ökumenikus zsűri is működjön (Berlin, Cannes, Montreal stb.), amely a filmek művészeti értékein túl transzcendens értelmezési szempontokat is figyelembe vesz döntéseinek meghozatalakor. A tizenöt éves Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál mostanra a régió fontos filmmustrájává vált, melyen idén nyolcadik alkalommal nemzetközi ökumenikus zsűri is díjjal jutalmazta az arra érdemes alkotást.
A tizenkilenc versenyfilmből a fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat és az ökumenikus zsűri díját egyaránt Gustav Möller A bűnös című filmje kapta. A bűnös a skandináv rendező első nagyjátékfilmje, amely ismételten bebizonyította, hogy egy film létrehozásának elengedhetetlen feltétele a kreativitás.
A kamaradarab egy rendőrőrsön játszódik. Egy büntetésből telefonos szolgálatra beosztott rendőr munkanapját követhetjük végig, az utolsót, mielőtt újra visszaengednék a terepre. Szinte a teljes játékidő alatt kizárólag a főszereplőt látjuk, fantáziánk segítségével mégis elemi erővel jelenik meg előttünk a teljes cselekmény. A másokkal folytatott telefonhívások közben pedig megismerjük a rendőrt, sőt mi több, elkerülhetetlenül felismerjük benne magunkat.
A rendező már ezzel a különleges első filmjével bizonyította, hogy birtokában van a feszültségteremtés minden eszköze. Nyoma sincs elsőfilmes hibáknak, uralja a néző érzelmeit és figyelmét, miközben a műfaj hagyományos eszközei segítségével etikai diskurzust teremt, melynek a néző a részévé válik. Egy nyolcvanöt perces lebilincselő és zseniális alkotást láthatunk, s a film emellett arra sarkallja a nézőt, hogy reflektáljon személyes morális döntéseire mind önmaga, mind pedig mások vonatkozásában – írta indoklásában az ökumenikus zsűri. A film a mások iránti alázat fontosságára is felhívja a figyelmet.
A versenyszekcióban volt még egy, az ökumenikus zsűri által értékesnek talált alkotás: A néma forradalom című német film, amely hamarosan itthon is a mozikba kerül. A megtörtént eseményeken alapuló cselekmény Kelet-Németországban játszódik, 1956 októberének végén, amikor egy érettségire készülő osztály az éppen kitört magyar forradalommal szolidaritást vállalva a nap elején kétperces néma csendet tart. A regnáló hatalom (először csak a tanár, illetve a tanári kar, később a minisztérium is) ezt lázadásként értelmezi, és ekként is próbálja meg felkutatni a gyökereit, majd teljesen elfojtani. Annak ellenére, hogy a film időnként sztereotipikus eszközöket használva meséli el történetét közösségről, igazságról, szabadságról, a család szerepéről, árulásról és a hatalom gátlástalan módszereiről, mégis erős érzelmi hatással van a nézőre, elgondolkoztatja és állásfoglalásra készteti. Köszönhető mindez a tiszta történetvezetésnek és a remek fiatal színészek játékának. Nem utolsósorban érdekes lehet nekünk, magyar moziszerető embereknek, hogyan is láttatják forradalmunkat Németországban, 2018-ban, egy olyan filmben, amely tavasszal a Berlinalét is megjárta. Bár általánosságban elmondható, hogy a filmfesztiválok zsűrijének bárminemű döntése elsősorban helyi értékkel bír, hiszen az adott válogatásban szereplő filmek között állít fel sorrendet, jelen esetben a két említett alkotásnak abszolút értéke is van, így októberben is érdemes lesz moziba menni.
(A néma forradalom október 11-től, A bűnös október 25-től látható a hazai mozikban.)
