Vallomás Apor püspökről

Akkor éreztem a Gondviselés kegyelmét, hogy ezentúl nemcsak a pappá szentelésemet ünnepelhetem ezen a szép májusi napon, hanem Boldog Apor Vilmost is. Ezért készülhetek a szentté avatására is e személyes érintettséggel. Az a véleményem, hogy abból lesz szent a püspökök közül, akik megélik jelmondatukat, vagy vértanúként belehalnak abba. Apor püspök jelmondata így hangzik: Crux firmat mitem, mitigat fortem – A kereszt megerősíti a gyengét és megszelídíti az erőset. Hogyan történt ez Boldog Apor Vilmos püspök esetében? A jelmondatot halálának körülményeire alkalmazom: az erő az orosz katona oldalán állt. Őt nem szelídítette meg a kereszt, mert nem viselte a keresztet, hanem golyószórót hordott magánál, és ezzel okozta a püspök keresztjét: keresztüllőtte őt. De a szelíd püspököt megerősítette a kereszt, mert oltárra emelte Róma püspöke, II. János Pál pápa. Így Vilmos püspök belehalt a jelmondatába. Szentté avathatóságának másik pillére a vértanúság. Ha egyszer Jézus a kereszten kiöntött drága vére által váltott meg bennünket, Jézust pedig szentté nyilvánította az ő vére, akkor Vilmos püspök is szentté lett elsősorban Jézus vére, majd a saját kiontott vére által. Csak míg Jézus a vérét a bűnösökért és a bűnök bocsánatáért adta, addig Vilmos püspök a vérét az ártatlanokért adta, magának pedig boldog címet és életszentséget szerzett. Jézus vére ontása lemosta bűneinket, Vilmos püspök vére tisztává teszi hitbeli látásunkat, hogy kikért kell élnünk és kikért kell meghalnunk: a felebarátainkért. Mert ebben áll a főparancs másik része. Szeresd felebarátodat, mint saját magadat, szöveghűbb fordításban: szeresd felebarátodat, mert az olyan, mint te.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..