Michael Fitzgerald érsek egyiptomi apostoli nuncius – aki az Arab Ligánál is képviseli a Szentszéket – úgy nyilatkozott, hogy az izraeli– palesztin konfliktus, valamint az iraki háború miatt jelenleg nehéz a keresztények helyzete. A Nyugat iraki beavatkozását úgy tekintik ugyanis ezekben az országokban, mint a keresztények lépését. Emiatt komoly bizalmatlanság tapasztalható a keresztényekkel szemben, ami olykor üldözést is jelent – mivel Nyugat-barátnak tekintik őket. Ez a helyzet a keresztények egyre erőteljesebb elvándorlásához vezet. Az elvándorlás pedig gyengíti az ott maradni akaró közösségeket. A muzulmán–keresztény kapcsolatok jövőjéről szólva Fitzgerald érsek hangsúlyozta, a muzulmánok és keresztények közötti találkozók folytatódnak és fejlődnek. (Vatikáni Rádió)
„Hogyan beszélnek a keresztények és a muzulmánok Istenről?”
Ezzel a címmel május utolsó hetében jegyzéket tett közzé a Francia Püspöki Konferencia. A kétoldalas dokumentum első része számba veszi azokat az alapvető eltéréseket, ahogyan keresztények és muzulmánok Istenről beszélnek. Az iszlám erősen hangsúlyozza Isten egységét, és nem tudja elfogadni a Szentháromság fogalmát. A fentiekből az is következik számukra, hogy nem létezhet megtestesülés sem. A Korán elveti Jézus kereszthalálát, és az iszlámban a Krisztus általi megváltás sem létezik. A muzulmánok szemében Jézus nagy próféta, aki Szűz Máriától született, az evangéliumot – egy valóban Istentől származó üzenetet – hirdette az embereknek, de azt szerintük a keresztények elferdítették. Az iszlám számára a Koránt Isten diktálta Mohamednek, és mint ilyen, Isten szavának számít. Ám a szent könyvnek ez a vonatkozása ma már vita tárgyát képezi iszlám tudósok és hívők körében. A Koránt olvasó kereszténynek az az érzése, hogy a könyv kereszténységgel kapcsolatos információi rendkívül szegényesek és gyakran pontatlanok. Ugyanakkor lehetséges és érdemes is párbeszédet folytatni az imáról, az erkölcsi életről, a teremtésről vagy az emberi élet értelméről. (CEF)
