„Különböző vallásokhoz tartozó férfiak és nők zarándokként gyűltünk egybe Szent Ferenc városában. 1986-ban, harminc évvel ezelőtt II. János Pál pápa meghívására első alkalommal gyűltek itt össze a világ minden tájáról a vallási képviselők, hogy igen intenzív és ünnepélyes részvételükkel rámutassanak a béke nagy értéke és a hiteles vallásos magatartás közötti elszakíthatatlan kapcsolatra. E történelmi eseményből kiindulva hosszú zarándoklat kezdődött el, amely – a világ számos városát érintve – sok hívőt vont be a párbeszédbe és a békéért végzett imába; egységbe fogott a különbségek egybemosása nélkül, szilárd vallásközi barátságoknak adott életet, és hozzájárult nem kevés konfliktus megszűnéséhez. Ez a szellem vezet minket: találkozni szeretnénk egymással a párbeszédben, szembe akarunk szállni az erőszak minden formájával, valamint azzal, hogy visszaéljenek a vallással a háború és a terrorizmus igazolására. Mindazonáltal az 1986 óta eltelt évek során is számos népet sújtott háború. Nem mindig értették meg az emberek, hogy a háború rosszabbá teszi a világot, és csak fájdalmat, gyűlöletet hagy maga mögött. A háborúval mindenki veszít, a győztesek is!
Imánkkal Istenhez fordultunk, hogy adja meg a békét a világnak. Elismerjük annak szükségességét, hogy állandóan kérjük a békét, mert a béke védelmezi és megvilágítja a világot. A béke Isten neve. Aki Isten nevét használja arra, hogy igazolja a terrorizmust, az erőszakot és a háborút, az nem az ő útján jár: a vallás nevében viselt háború magával a vallással szembeni háborúvá válik. Szilárd meggyőződéssel hangsúlyozzuk tehát, hogy az erőszak és a terrorizmus ellentétben áll az igazi vallásos szellemmel.
Meghallgattuk a szegények, a gyermekek, a fiatal nemzedékek, a nők, a háborútól szenvedő sok testvérünk és nővérünk hangját; velük együtt mondjuk hangosan: nem akarunk háborút! Ne maradjon meghallgatás nélkül számtalan ártatlan ember fájdalmas kiáltása! Nyomatékosan kérjük a nemzetek vezetőit, hogy semlegesítsék a háborúk indítékait: a hatalomvágyat és a pénzsóvárságot, a fegyverkereskedelem kapzsiságát, a részérdekeket, a bosszúállást a múltért. Fokozzák a konfliktusok hátterében álló okok megszüntetésére irányuló konkrét erőfeszítéseket. Ezek az okok pedig a következők: a szegénység, az igazságtalan és egyenlőtlen élethelyzetek, az emberi élet kizsákmányolása és semmibevétele.
Köszöntsön ránk végre az az új korszak, amelyben a globalizált világ a népek családjává válik. Valósuljon meg annak az igazi békének a felelősségteljes építése, amely figyelemmel van az emberek és a népek valódi szükségleteire, amely együttműködéssel megelőzi a konfliktusokat, amely találkozással és párbeszéddel legyőzi a gyűlöletet és felülemelkedik a nehézségeken. Semmi sincs veszve, ha ténylegesen párbeszédben állunk egymással. Semmi sem lehetetlen, ha imában Istenhez fordulunk. Mindannyian a béke kézművesei lehetünk; Assisiből – teljes meggyőződéssel – megújítjuk elkötelezettségünket amellett, hogy a béke kézművesei legyünk, Isten segítségével, minden jóakaratú férfival és nővel karöltve.”
A béke városaként ismert Assisi A béke szomjúzása, vallások és kultúrák párbeszéde című nemzetközi vallásközi találkozónak adott otthont. A világvallások vezetőinek évente egyszer Assisiben megrendezett találkozóját és közös békeimáját 1986-ban II. János Pál indította útjára.
A mostani találkozóra többek között Assisibe utazott Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, Justin Welby, Canterbury érseke, II. Ignác Efrém, Antiochia és az egész Kelet szír ortodox pátriárkája, Riccardo Segni római főrabbi és számos muszlim, buddhista és más vallási vezető.
Kilenc vallás több mint négyszáz képviselője és mintegy tizenkétezer zarándok érkezett az umbriai városba. Közöttük jelen volt hat Nobel-békedíjas is: Mairead Maguire észak-ír pacifista, aki 1976-ban kapta az elismerést, Lech Wałęsa volt lengyel elnök, Jody Williams amerikai emberi jogi aktivista, Tavakkul Karman, a jemeni ellenzéki mozgalom egyik vezéralakja és a 2015-ös kitüntetett tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett két tagja.
Fordította: Tőzsér Endre SP