Fotó: Lambert Attila
A vatikáni Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros a 443/16. számú Tyrnaviensis kezdetű dekrétummal Ferenc pápa nevében basilica minor kitüntető címet adományozott a Szent András-templomnak.
A hívek és a papság kérését annak idején Orosch János nagyszombati érsek terjesztette fel a Vatikánba. Az e címmel rendelkező templomokban évente négy alkalommal nyerhető teljes búcsú, valamint a kiváltságok közt szerepel az is, hogy a templomzászlón, a pecséten és a felszerelési tárgyakon ábrázolható a Szentszéket jelképező két kulcs. Az április 22-i komáromi imanapra ezúttal a szokásosnál nagyobb számban érkeztek papok, hívek és közéleti személyiségek, köztük az alsó (a magyarországi) és a felső (a felvidéki) Komárom polgármestere. Nemcsak azért, hogy Jó Pásztor vasárnapján magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkozzanak – többek között a nagy számban magyarok lakta Nyitrai Egyházmegye magyar nyelvű lelkipásztori ellátásának utánpótlásáért –, hanem a Szent András-templom megnövekedett jelentősége miatt is.
Az ünnepi nap reggelén szlovák nyelvű főpapi szentmisét tartottak a Szent András-bazilikában, majd kora délután engesztelő szentségimádás kezdődött a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészülete jegyében. Később elmélkedés hangzott el a május 1-jén boldoggá avatott Brenner János életéről. Három órától belvárosi keresztutat jártak, amely a templomtól indult az Iskola utcán át, elhaladt a komáromi születésű Jókai Mór szobra és a Hültl Dezső által tervezett, 1913-ban épült kultúrpalota mellett, aztán a Megye utcára kanyarodott, majd a Klapka György téren álló, 1715-ben felállított Szentháromság-szobrot megkerülve, a Nádor utcára rákanyarodva a Szinnyei József-könyvtár mellett tért vissza az indulási helyre. A menet élén az idén 29. alkalommal megszervezett komáromi imanap fakeresztjét vitték, és Prohászka Ottokár püspök elmélkedéseit olvasták fel.
Az ünnepi szentmise a keresztút után kezdődött. Az oltár közelében Rómából rendelt, a bazilika rangú templomokat megillető piros-sárga ünnepi ernyőt (amelyet pápai látogatásokra is terveznek) és csengőt helyeztek el. Orosch János nagyszombati érsek vezette fel a „basilica minor” cím kihirdetését. A főpásztor elmondta, hogy a Pozsonyi Főegyházmegyéhez hasonlóan, amelynek két bazilikája van – a sasvári Hétfájdalmú Szűz Mária-templom, valamint a máriavölgyi Szűz Mária születése templom –, mostantól a Nagyszombati Főegyházmegye is két bazilikával büszkélkedhet. Az egyik a nagyszombati Szent Miklós-bazilika, a másik pedig a komáromi Szent András-bazilika. Ez nem csupán a komáromi plébánia, Komárom városa és a Nagyszombati Főegyházmegye, hanem az egész ország számára nagy megtiszteltetést jelent Szentatyánk, Ferenc pápa részéről – hangsúlyozta Orosch János.
A pápai bullát Roberto Ottonello érsek, a Szlovák Köztársaság apostoli nunciusának képviselője olvasta fel latinul, azután magyarul is elhangzott a szöveg. A basilica minor cím kihirdetését a hívek tapsa követte.
Orosch János szentbeszédében kitért a Szent András-templom történetére, hányattatott sorsára. Elmondta, hogy a komáromi plébániaközösség története szorosan kapcsolódik a Szent András-templomhoz. Orosch János köszönetet mondott valamennyi plébánosnak, aki a bazilika megújulásáért dolgozott, s megemlítette köztük Kiss Róbertet, a jelenlegi esperes-plébánost, nagyszombati püspöki helynököt is. Beszédében az érsek megemlékezett az elmúlt napok nagy prágai egyházi eseményéről, Josef Beran bíboros földi maradványainak hazatéréséről. A cseh főpásztor sorsa kísértetiesen hasonlít Mindszenty József bíboroséra, mindketten a kommunizmus üldözöttjei voltak.
Orosch érsek a következő szavakkal zárta az ünnepi szentmisét: a Szent András-bazilika „lényege, hogy továbbra is itt szeretnénk találkozni Megváltónkkal, a Jó Pásztorral, és erőt kérni tőle a megpróbáltatások idején, hogy minket, eltévedt juhokat, irgalmas szeretetével elvezessen az örök akolba, mennyei hazánkba”.