Nekik – a budapesti és környékbeli híveknek, de a pécsi és szombathelyi templomba járó hallássérülteknek is – lehetőségük van arra, hogy vasárnaponként jeltolmácsolásos szentmisén vehessenek részt. Néhány áldozatkész papnak, például Futó Károly és Suló Lajos atyáknak köszönhetően jövőre lesz negyven éve, hogy hazánkban is megindulhatott a hallássérült emberek pasztorációja. Az 1973. december 8-i első szentmise, majd a Lékai László bíboros által bemutatott, következő év december 26-ai szertartás óta az esztergomi érsek minden év karácsonyán megszólítja a hallássérülteket, hogy nekik is átadja Jézus örömhírét.
Ahogyan a hallássérültek pasztorációjában elévülhetetlen érdemeket szerzett Szilágyi Vilma kalocsai iskolanővér fogalmazott: a főpásztor a remény és megbékélés mellett azt üzeni ezzel a gesztussal, hogy a fogyatékkal élőket is teljes jogú tagjainak tekinti az egyház, s ezáltal ők is érzik, hogy szükség van rájuk.
A szentmise végén a hallássérültek mézeskalács betlehemmel és egy régi kiadású egyházjogi könyvvel ajándékozták meg Erdő Pétert. A bíboros bejelentette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jövőben az interneten és a televízióban jeltolmácsolással is közvetítsék az egyházi híreket, és lépéseket tesznek azért, hogy az egyház megkaphassa a hallássérültek által látogatott pilisi Mária-kegyhely felügyeleti és gondozási jogát.
A karácsonyi szertartás után a jelenlévők megtekintették a hallássérültek által bemutatott betlehemes játékot.
Fotó: Cser István