A szomszédos városkában, Cas ciá ban a Mária Magdolna ágostonos apácákhoz jelentkezett, de kérését háromszor is elutasították, arra hivatkozva, hogy csak lányokat vesznek fel a rendbe. A legenda szerint végül Keresztelő Szent János, Szent Ágoston és Tolentinói Szent Miklós segítségével éjszaka jutott be a kolostorba. Mivel nem ismerte a betűket, nem tudott együtt zsolozsmázni az apácákkal. Ehelyett más imákat kellett mondania, illetve több munkát osztottak rá a zárdában, sokszor a nővérek értelmetlen és gúnyos utasításait is végre kellett hajtania. Előfordult, hogy egy kiszáradt fa gondozását szabták rá feladatként, ám ő ezt a munkát is békében és türelemmel végezte.
Egy alkalommal a kolostor feszülete előtt éppen Krisztus szenvedéséről elmélkedett, amikor homlokán éles szúrást érzett – Krisztus töviskoszorújának egyik darabja sebesítette meg. A stigma nem gyógyult, a seb bűzös szagot árasztott, ezért a többi apácától elzárva kellett élnie. Egy római zarándoklatra készülve Rita a seb gyógyulásáért imádkozott. Az út idejére a stigma valóban begyógyult, ám amikor visszatért a kolostorba, újból megjelent a homlokán. A már életében szentként tisztelt Rita 1447. május 22-én halt meg. Utolsó földi kívánságaként azt kérte Istentől, hogy télvíz idején nyíljanak ki a kert rózsái, ha gyermekei valóban a mennyországba jutottak. Reggelre a hideg ellenére kinyíltak a rózsák…
Roccaporena, a hegyektől övezett apró település, amely életének első helyszíne volt, csupán néhány kilométerre van Casciától, ahol apácaként élt. Az év minden napján zarándokok érkeznek ide, hogy felkeressék a szent sírját, és imádkozzanak koporsója előtt, melyben épen maradt teste nyugszik. A festői környezetben az ember valóban Szent Rita közelében érzi magát. Tudja, reméli, hogy a szent előtt meghallgatásra talál leglehetetlenebb kérése is. Százak, ezrek kérik közbenjárását, és adnak hálát segítségéért. Sírja előtt, a rózsakertnél, lakóházánál, a templomnál, ahol házasságot kötött számtalan apró papírdarabka őrzi a hozzá intézett kéréseket, s bizonyítja, hogy meghallgatásra találtak. Ritát 1626-ban boldoggá avatták, majd 1900-ban XIII. Leó pápa a szentek közé emelte, és „Umbria Gyöngyének” nevezte el.
Fotó: Bókay László
