Újraépítve
Fotó: Merényi Zita

 

A szentmise elején Michels Antal plébános üdvözölte a főpásztort, valamint a kerület polgármesterét, Sára Botondot és az eseményen megjelent két alpolgármestert, a zenei szolgálatot végző Bárdos kórus tagjait és mindazokat, akik eljöttek az ünnepi szentmisére. Köszöntőjében a plébános úgy fogalmazott: különös öröm a mai nap, hiszen a templom renoválása is kezdetét veszi. Hangsúlyozta, hogy gyümölcsöző együttműködés alakult ki az önkormányzattal, s ez a 220 éves templom felújításában is megnyilvánul.
Köszöntőjében Erdő Péter bíboros arról beszélt, Szent József nem csupán az Egyház védőszentje, hanem minden nagyobb munka, építkezés megkezdésekor is az ő pártfogását szoktuk kérni. Hiszen ő az, aki a földi dolgok tekintetében a Szent Család gondviselője volt. Kérjük tehát ma is a segítségét, de nem csupán ennek a plébániának a megújulásához, hanem ahhoz a missziós munkához is, amely egyházmegyénkben zajlik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében.
A főpásztor a jelenlévők figyelmébe ajánlott egy nagy sikerű lelkipásztori könyvet, amelyet már javasolt a papoknak, sőt valamennyi egyházközség világi vezetőjének is. A kötet címe Újraépítve – Egy katolikus plébánia története, szerzői Michael White és Tom Corcoran. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: nem csupán a külső feltételeket, hanem a lelkünket, a magatartásunkat, az egész közösségi életünket újra kell építenünk. A plébánia missziós közösség – küldetésünk van a körülöttünk lévő világhoz. Olyannak kell lennünk, hogy felkeltsük mások figyelmét a vallásunk iránt. Meg kell hívnunk őket. Ha pedig eljönnek közénk a templomba, akkor olyan élménnyel kell találkozniuk, amely megragadja és arra biztatja őket, hogy itt maradjanak, beilleszkedjenek a közösségbe. Mindehhez kérjük tehát Szent József pártfogását és a Szentlélek világosságát – mondta köszöntője végén Erdő Péter bíboros.
Homíliájában a főpásztor arról szólt, hogy Isten sokféle kegyelemmel ajándékozza meg Egyházát, az emberiséget. Ezek különleges hangsúllyal jelennek meg egy-egy szent életében. Vannak segítő, védelmező, gondoskodó, oltalmazó szentek is. Erdő Péter bíboros Szent József három fontos tulajdonságát emelte ki: a tisztaságát, az alázatosságát, illetve a szemlélődésre, az elmélkedésre való készségét. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: milyen nagyszerű lehetett szemlélnie a felnövekvő Jézust, akiről az evangélium szerint kinyilatkoztatást kapott, vagyis tudta, hogy a Gyermek különleges személy.
A bíboros beszélt arról is, hogy Szent Józsefre nemcsak belső tulajdonságai alapján kell példaként tekintenünk, hanem cselekedeteiben is követnünk kell őt. Igent mondott Isten akaratára, és vállalta, hogy feleségül veszi Máriát – ez bátorságról, bizalomról és az életre szóló felelősség vállalásáról tanúskodik. József éber és gondoskodó is volt, hiszen az álmában kapott figyelmeztetés után azonnal elindult Egyiptomba. Homíliája végén Erdő Péter bíboros arra buzdított, hogy kérjük Szent József segítségét, és tetteinkben bátran kövessük őt.
A szentmise befejező szertartása előtt a Szent József-díj átadása következett. Az elismerést minden évben az egyházközség egy-egy olyan tagjának ítélik oda, aki kiemelkedő munkát végez a közösségért. Idén a díjat Péchy Mária, az Országos Szé­chenyi Kör elnöke kapta, akit másodszor választottak a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége józsefvárosi csoportjának vezetőjévé. Az ő szorgalmas munkájának is köszönhető, hogy az egyházközségben ez az egyik legstabilabban működő csoport. A plébános hozzátette: Péchy Máriától bármikor, bárki kérhet segítséget, áldozatos munkájára mindig lehet számítani. A Szent József-díjat Erdő Péter bíboros kezéből vehette át a díjazott.
A józsefvárosi Szent József-plébániát Batthyány József hercegprímás alapította 1777-ben. A templom alapkövét 1797-ben tették le. A monumentális épület a magyarországi klasszicizáló késő barokk építészet egyik legjelentősebb emléke. A Tallher József terve alapján készült templomot 1798-ban vették használatba a hívek. A tornyok 1810-ben készültek el.
A templom Kasselik Fidél (1814), majd Barcza Elek (1891–1895) építészek munkája nyomán a millenniumra nyerte el mai formáját, gazdagon díszített neobarokk megjelenését.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..