Fotó: News.va
Az új töredékek akkor tekinthetők majd igazán fontosaknak, ha sikerül azokat más, egyelőre ismeretlen eredetű leletekhez kötni – nyilatkozta a lapnak Uri Davidovics, a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója.
Egy beduin pásztor 1947-ben véletlenül bukkant a holt-tengeri tekercsekre, a XX. század egyik legjelentősebb régészeti szenzációjára, a Jerikótól tizenöt kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán közelében, a sziklás hegyoldalban. A Krisztus előtti III. és a Krisztus utáni I. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket Krisztus után 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől a Júdeai-sivatag tizenegy barlangjában.
1947 és 1956 között 981 szöveget tártak fel. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A tekercsek jelentős része nem egy darabban, hanem apró töredékekben maradt fenn. A szövegrészletek összeállításán azóta is tudósok nemzedékei dolgoznak.
A Koponyák barlangját 1960-ban Johanán Aharoni professzor fedezte fel, és nevezte el az ott talált hét emberi koponyáról és csontvázról. Ez a barlang a sivatag déli részén lévő nagyobb barlangrendszerhez tartozik.
A különlegesen száraz éghajlat miatt e barlangokban évezredeken át fennmaradtak a különböző szerves anyagokból készült eszközök, többek között nád- és vasnyilak, bőr-, kötél-, textil-, csont- és fatárgyak, sőt egy, a Bar Kohba-felkelés idejéből, a II. századból származó tetűfésű is. Itt találták legutóbb a két, egyenként két-két centiméter hosszú és széles, elmosódott betűkkel teli papirusztöredéket. A barlangok fosztogatói rengeteg kárt okoztak, ezért gyakran nehéz meghatározni az egyes történelmi rétegeket, és nem lehet pontosan datálni a tárgyak egy részét.
A leletek mégis alátámasztották a régészek korábbi feltételezését, mely szerint e barlangokat menekülők használták a kőrézkortól egészen a Római Birodalom koráig, és mintegy kétezer éve bizonyosan éltek itt a római seregek elől elszökő zsidó harcosok, illetve felkelők is. A régészeti feltárásokat a Jeruzsálemi Héber Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei közösen végezték. A tervek szerint folytatják a munkát, hogy megelőzzék a fosztogatókat, akiknek jelenlétét a feketepiacon az utóbbi időkben felbukkant vaskori és római kori dokumentumok is jelzik.
