Új versszakok a magyar szentekről

 

A közismert népének új versszakai egyrészt a magyar kereszténység kezdeteihez vezetnek vissza. Felidézik Szent Adalbert alakját, akinek szerzetesei Szent Márton monostorát megalapították Pannonhalmán, valamint az első két szent életű püspököt, Szent Asztrikot és Szent Mórt. Ugyancsak a XI. századból szerepel Szent Günter remete, akinek életútja összeköti a német és cseh kolostorokat Magyarországgal, s akinek kezdeményezésére István király Bakonybél monostorát alapította. Bekerült az énekben említett szentek közé Szent Szórád-András remete, aki a magyarországi szerzetességet Lengyelországhoz és a Felvidékhez, valamint Szent Gellért, aki ugyanazt Itáliához köti. Az ének 6. versszaka a XX. század nagy hitvallóit veszi sorba: Márton Áront, Gyulafehérvár püspökét, Boldog Salkaházi Sára testvért, közel száz zsidó megmentőjét, valamint Apor Vilmos püspököt, aki ugyancsak a rábízottak védelmében adta oda életét.
Az „Isten, hazánkért térdelünk Elődbe…” kezdetű népének négy jól ismert versszakának szerzője, Mentes Mihály (1891–1960) a győri bencés gimnázium diákja volt, s itt írta első nyomtatásban megjelent verseit. Alkotó korszaka a két világháború közötti időre esik, s viseli ennek a történelmi időszaknak stílusjegyeit. A „Kezdődik az ének…” (Hozsanna 229.), valamint az „Isten, hazánkért térdelünk Elődbe…” (Hozsanna 293.) népénekben természetesen megjelenik keletkezési korszakának teológia- és történelemszemlélete, ugyanakkor szövegszinten nyitott arra, hogy saját korunk is belefűzze imádságát, valamint a történelemről és annak Uráról alkotott képét.
Az új versszakokkal kibővített ének a monostor- és államalapító Szent István ünnepén hangzik el először Pannonhalmán. A megújított népének szövege az alábbiakban olvasható.

Isten, hazánkért térdelünk Elődbe.
Rút bűneinket jóságoddal född be.
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed.

István királynak szíve gazdagságát,
Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát,
Ó, ha csak ezt látnád!

Szent Adalbertnek közbenjárására
Első apátunk, Asztrik példájára
Mór püspökünknek szent imái által
Jussunk mennyországba!

Szent Günter szívét lángra Te gyújtottad.
Szent Szórád-Andrást magányba Te hívtad.
Gellért hajóját tenger viharában
Te hoztad hazánkba.

Szent Erzsébetből hős szeretet árad.
Margit imái vezekelve szállnak.
Minket hiába, Uram, ne sirasson
Áldott Boldogasszony.

Erdélyt vezetted Márton Áron útján,
Sára testvérrel álltál Duna partján,
Gyöngéket védtél Apor püspökünkkel,
Minket most se hagyj el!

Ránk, bűnösökre minden verés ráfér,
De könyörögnek ők Magyarországért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..