A sokrétű és gazdag kötetet Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora mutatta be. A XV. század második felében egy nagyszerű egyházi ember, Mathias Operta került a kranji plébánia élére. Az ő idején nyerte el az épület végleges, gótikus formáját, s az ő megbízásából készült a kódex 1491-ben. Sokáig senki nem tudott róla: a kilencvenes évek elején találták meg, majd restaurálták. A kódexben szereplő alkotásokon egyformán érezhető a délnémet, a szomszédos aquilieai hatás, de vannak kimondottan kranji jellegzetességei is. Gilány Gabriella, mivel bizonyos magyar rokonságot vélt felfedezni a zenei anyagban, összehasonlította a kranji és aquilieai repertoárt az esztergomi codex albensisszel, amely néhány évszázaddal korábbi forrás. Ennek köszönhetően szenzációs párhuzamokra bukkant. A kötet következtetése, hogy Krájn és Esztergom valahol mégis csak összefüggött egymással. A most napvilágot látott tanulmánynak köszönhetően a gregorián új tájai sejlenek fel: a magyar gregorián feloldódik egy Közép-Európai gregoriánban. Az MTAZTI és az Institute of Mediaevak Music (Ottawa, Canada) közös kiadásában jelent meg huszonegy neves tudós Studies in Medieval Chant and Liturgy in Honour of David Hiley című tanulmánykötete, Terence Bailey és Dobszay László szerkesztésében. E könyvet Maróth Miklós akadémikus, az MTA Nyelv és Irodalomtudományok Osztályának elnöke méltatta.
