Téli nád

Olykor a hold mécsfehér
kiteltén felhőfüst tekereg
Szigeten csapott indaág

Nincs értelme egyezkedésnek
dermedt koldus a téli nád
kintről benéz üvegen át –
sarokban csupán dísz a társ

Szinte tárgy sem, de szavát
jelzi, ki szólt egyszer füstölgő
mécsről, megtört nádról, s hogy
irgalom a boltozat, mely
kint is bent is

rád hajolhat

Maradj a téli nádközelben
Ereknek ágyat vág a szél
Megbocsátás az égnek álma
Havasok fénye szívig ér