Az Európai Unió támogatásával Kelet-Közép-Európában végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a térségben élő emberek nyolcvan százaléka hisz Istenben, és hetvenkét százaléka tagja valamelyik nagy keresztény egyháznak. A Bécsi Egyetem Gyakorlati Teológiai Intézete és a PPKE szervezésében végzett kutatás eredményeinek első bemutatására került sor Szegeden, április 24-25-én. A kutatott országok négy csoportba sorolhatók a vallásosság jellegzetességei szerint. Románia, Moldávia, Lengyelország, Horvátország és Szlovákia a vallásos, Litvánia, Bulgária és Szerbia a rituális, a volt NDK és Csehország a nem vallásos, Magyarország és Szlovénia pedig a polarizált országok csoportját alkotja. A jelen kutatás a tíz évvel ezelőtti Aufbruch (Új kezdet) elnevezésű vizsgálat kibővített megismétlése, melynek vezető szakemberei Tomka Miklós (Budapest) és Paul M. Zulehner (Bécs) professzorok. – Szembeötlő a vallási érdeklődés tíz éve tapasztalt rohamos léptékű növekedésének lassulása, sőt, visszaesése – avat be a vizsgálat részletesebb tapasztalataiba Tomka Miklós.
A professzor rámutat: szignifikáns korrelációk tapasztalhatók az emberek vallásossága és olyan meghatározó társadalmi tényezők között, mint például a munkához való viszony vagy a mindennapi konfliktushelyzetekben tanúsított helytállás. Hasonló véleményen van Pusztai Gabriella is, aki a vallási értékek oktatásban elfoglalt helyét elemezte. – A posztszocialista társadalmak jóval védtelenebbek az Európára zúduló atomizálódással szemben, vallási gyökereikben ugyanakkor egy sor olyan problémára megfelelő választ találhatunk, amelyekkel szemben a ma már vallástalan közösségek tehetetlenek. Ilyenek a más kultúrák iránti tolerancia, az elidegenedés vagy a közösségek felbomlásának kínzó kérdései, amelyek kimutathatóan jobban kezelhetők azon társadalmi csoportok körében, amelyek értékközvetítő vallási nevelésben részesültek.
A nagy kiterjedésű kulturális régió lakossága vallási jellegzetességét tekintve három csoportba osztható: hívő (37 százalék), bizonytalan (36 százalék) és szekuláris (27 százalék). A teljes lakosság minden típusú egyháztól elsősorban azt igényli, hogy az élet nagy kérdéseiben, az erkölcsi és családi élet ügyeiben, a közéletben nyújtson útmutatást. Még az egyházzal kapcsolatot nem ápoló válaszadók egyharmada is fontosnak tartja, hogy a keresztény egyházak nagyobb nyilvánosságot kapjanak a társadalomban. – Az EU alkotmányának preambuluma kapcsán fölmerült a kontinens keresztény gyökereinek témaköre, kiderült: sem a társadalomtudományok, sem a politika nem rendelkezik a vallásosságnak, e társadalmi értelemben is nagyon jelentős kérdéskörnek a kezelésére alkalmas fogalomtárral – mutat rá Máté-Tóth professzor. – Elodázhatatlan, hogy a társadalmat alkotó egyéb tényezők mellett helyére kerüljön az egyéni és intézményes vallásosság tárgyalása is. A felmérések egyértelművé teszik, hogy az emberek vallási hozzáállása olyan jelentőségű, hogy figyelembevétele nélkül más társadalmi kérdésekről sem gondolkodhatunk.
