Magyarország katolikus hetilapját tartalmában és küllemében is színvonalas újságnak álmodtuk meg. Ahogy a tartalomra figyelünk, és folyamatosan dolgozunk, hogy sokakat érdeklő témákat dolgozzunk fel, úgy törekszünk arra is, hogy a közeljövőben még szebben tördelt, elegáns és jobban olvasható legyen az Új Ember. Hiába lettünk teljesen színesek az utóbbi közel egy évben, mégsem tudtuk azt adni olvasóinknak, amit elképzeltünk. Amikor eddig keddenként kezünkbe vettük a nyomdából érkezett friss hetilapot, a szerkesztőségben gyakran néztünk egymásra szomorúan. Az újság elkészült ugyan, a cikkek többé-kevésbé rendben voltak, de mi lett a fotókkal? Az előző nap látott képek előtt szürke fátyol feszült, az arcok nem éltek, és a színek sem ragyogtak úgy, ahogy a monitoron elterveztük. Nem hibázott sem a tördelő, sem a nyomdász, hiszen azon a szürkés papíron, azzal a nyomdatechnikával csak olyan újságot lehetett készíteni. De sokszor elmondtuk: egy szép idős arc vagy egy kisgyermek mosolya talán sokkal több jó érzést szülne bennünk, ha az eredeti fotót megközelítő minőségben ragyoghatna az oldalainkon.
Nos, íme a mostani változás, fehérebb és ropogósabb a papír, s bár a lap mérete egy kicsit rövidült, a tördelésnek köszönhetően szinte ugyanannyi betű fér el egy oldalon. A fotók pedig önmagukért beszélnek, remélem a Szent László hermáját vizsgáló tudósok sokatmondó tekintete éppoly jól látható, mint a hazai és világegyházi hírek illusztrációi, a képek egy rockkoncertről vagy a borász asszony arckifejezése és Szepescsütörtök kápolnájának színei. Remélem, olvasóink megelégedésére szolgál ez a fejlődés. Számunkra ez lenne az igazi öröm.
