A mondottakat alátámasztva megemlékezett a társulatot alapító Farkas Edithről, valamint Prohászka Ottokár püspökről, aki imáival, tetteivel, szellemiségével az alapítás, majd a működés fontos támogatója, részese lett. Az első magyar kezdeményezésű női szerzeteskongregáció Szikszón alakult meg, jelenleg öt intézményt tart fenn, köztük óvodát és gazdasszonyképzőt is. A társulat működése, azaz a nővérek szeretete, imája, bölcs tanácsai, tettei, valamint a kültagok áldozatos munkája által a múlt század elején Magyarországon megerősödött a keresztény közszellem – mondta Spányi Antal. – A nemzeti és keresztény erők „mozgósítása”, ébren tartása, szervezése által a korabeli – napjainkban is jelen lévő – (ál)liberalizmus közösségromboló, emberi méltóságot aláásó szellemiségével szemben a nővérek a családok, a haza érdekeit képviselték – az idősek és a szegények gondozása által éppúgy, mint a nőmozgalom kiszélesítésével, a gyármissziók bevezetésével vagy keresztény sajtótermékek megjelentetésével.
A Szociális Missziótársulat akkor is, ma is képes volt válaszolni a kor kihívásaira – szögezte le a székesfehérvári püspök. – Többek közt azzal is, hogy a rendszerváltozáskor visszakapott egyik nagy értékű csobánkai ingatlanját – amelyet még Prohászka püspök adományozott a kongregációnak – az árva gyermekeket felkaroló Böjte Csaba ferences szerzetes számára ajánlotta fel.
