Tegyük Budapestet a béke műhelyévé!

Fotó: Merényi Zita

 

A béke világnapján, január elsején a Szent Egyed közösség fáklyás felvonulásra és ökumenikus imádságra hívott minden békét kereső, jóakaratú embert Budapesten és Pécsen. A fővárosban, az Egyetemi templomban tartott imaórán Bíró László püspök mondott beszédet.
A Szent Egyed közösség karácsony napján szerte a világon ebédre hívja szegény barátait, hogy terített asztaloknál együtt ünnepeljék Jézus születését. Január elsején pedig, Ferenc pápa béke világnapra írt üzenetét hirdetve arra hívja az embereket, hogy lépjenek ki otthonaikból, s fáklyás felvonulással és imádsággal emlékezzenek a háborúban szenvedő országokra.
A budapesti felvonulás a dunai alsó rakparton található Salkaházi Sára-emléktáblától indult, és az Egyetemi templomnál ökumenikus imádsággal ért véget, amelyen Bíró László püspök beszédet mondott, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Aaron Stevens, a Szent Kolumbán skót presbiteriánus egyházközség lelkésze pedig imádsággal szolgált.
A rakparton gyülekező felvonulóknak felolvasták a Szent Egyed közösség békekiáltványát, amely minden évben Ferenc pápa béke világnapi üzenetéhez kapcsolódik. Idén, a béke 51. világnapján A migránsok és a menekültek: békét kereső nők és férfiak című üzenettel fordult a Szentatya a hívekhez. „Ma a világ számos városában minden közösségünk úgy érzi, hogy szükség van az együttélés kultúrájának megteremtésére annak érdekében, hogy ne csak a gazdaság, hanem a szolidaritás globalizációja is megvalósuljon” – válaszol az üzenetre kiáltványában a Szent Egyed közösség. A migránsok és menekültek befogadása ma a világ valamennyi pontján központi jelentőségű kérdés a béke építése szempontjából. A közösség három európai országban, Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban más egyházakkal és kormányokkal együttműködve létrehozta a menekültek befogadásának ellenőrzött, legális és biztonságos módját. „Ma, január 1-jén, a békének ezzel a lépésével itt is, ahogyan a világ megannyi pontján, megkezdünk egy munkával, barátsággal és reményekkel teli új esztendőt. Ezt kérik tőlünk mindazok, akik emberhez méltó életet keresnek, akik a háborúk és az erőszak elől menekülnek, de azok a szegények is, akik városainkban élnek, és velük együtt azok, akik egy igazabb és emberibb világra vágynak. Legyen béke az egész földön!” – zárul a kiáltvány, amelynek felolvasását követően a békemenet fáklyákkal, gyertyákkal és a háborúban szenvedő országok nevét hirdető táblákkal elindult a Váci utcán át az Egyetemi templom felé.
A templomban Marton Zsolt, a Központi Szeminárium rektora köszöntését követően Szőke Péter, a Szent Egyed közösség vezetője nyitotta meg az imaórát. „Jaj a világnak, ha az egységesülést a népek az egyházakon kívül találják meg” – idézte Athenagorasz konstantinápolyi pátriárkát, és hozzátette: ma a pénzmozgás, az információ és a kereskedelem – a fegyverkereskedelem, a háború is – globalizálódott, s ezzel együtt általánossá vált a közöny.
A háború elől menekülők ezért sokszor lezárt határokkal találkoznak. A testvériesség, a szolidaritás globalizációja még várat magára, pedig a pápák VI. Páltól kezdve ezt sürgetik, és ezt kérik a szenvedők is. Nekünk, keresztényeknek az a fel­adatunk, hogy lelket adjunk a globalizációnak. Ferenc pápa idézi Szent II. János Pált, aki szerint a béke ügyét nem elég a stratégákra bízni. A béke nyitott műhely, amely a kézműveseire vár, és amelyben mindenkire szükség van: minden hívő és jóakaratú embernek jut benne munka, a bevándorlóknak is. A menekültek nem üres kézzel érkeznek, sok bátorságot, energiát, képességet hoznak magukkal. Tegyük városunkat a béke műhelyévé! – hirdette a felvonulás. Nagy hatalmat kaptunk a közénk születő Úrtól: az imádság hatalmát. Lehetünk a béke alázatos kézművesei a béke műhelyében, ahol az első munkánk az imádság – tette hozzá Szőke Péter.
Bíró László püspök a Jelenések könyve (Jel 21,1–8), az új ég és új föld eljövetele olvasmánya köré fűzte gondolatait. János a száműzetésben felnéz az égre, felujjong, és meglátja a mennyei Jeruzsálemet, az órát, amikor az Úr letöröl minden könnyet.
Nem utópisztikus látomás ez, hiszen a felelősségről is beszél – magyarázta a püspök. – Széteső világunkban, ahol számos háború dúl, az új égért és az új földért imádkozunk – amely felülről ereszkedik alá, de nem nélkülünk valósul meg.
Bíró László Ferenc pápának az Újra­gondolni Európát című konferencián elmondott beszédét idézte. A Szentatya ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy a média soha nem egyes személyeket, hanem kvótákat és szavazatokat említ, s amikor háborúról beszélünk, mi sem személyekre gondolunk, pedig mindenütt konkrét személyek vannak jelen. A szónok hangsúlyozta: az ember személy, közösségben létezik, és találkozásokra, párbeszédre van szüksége.
Szintén Ferenc pápát idézve a püspök hangsúlyozta, hogy a régi agorán, a központi téren mindig ott állt a templom is, amely utalt az ember transzcendens irányultságára.
Napjainkban az ember elveszítette ezt a transzcendens dimenziót. Pedig éppen a párbeszédből és egymás méltóságának tiszteletben tartásából születik meg a szolidaritás, a segítés vágya – mert amikor az ember az imádságban Istennel beszél, megéli saját méltóságát és a tőle távol élők méltóságát is – zárta gondolatait Bíró László püspök, majd a béke kézfogására hívta a híveket.
A beszédet követően egyenként felolvasták a föld háborúktól, polgárháborúktól és más konfliktusoktól szenvedő országainak nevét, s az értük mondott könyörgések után gyerekek egy-egy szál gyertyát helyeztek el az oltár előtt.
Ezt követően Fabiny Tamás evangélikus püspök fohászkodott az Úrhoz. Kérte, vegye el az emberek szívéből a félelmet, a rosszindulatot, és legyen a város valóban a béke, az irgalom, a befogadás és a megbocsátás műhelye, ahol a jóakaratú emberek megtalálják az egymáshoz és az Istenhez vezető utat. Azt kívánta, hogy ez a műhely sokakra hasson, magunk is változzunk, és váljunk képessé arra, hogy megváltoztassuk azokat, akik nem látják az utat, amelyen az Úr vezetni akar minket. Kérte azt is, hogy az ora et labora szellemében tudjunk cselekedni és könyörögni felebarátainkért.
Aaron Stevens hálát adott a békéért, tudván, hogy sok országban háború dúl. Hozzátette, csendesnek tűnő hazánkban is csalóka a béke, a családon belüli erőszak ugyanis nagyon sok sebet ejt. Olyan békességért fohászkodott az Úrhoz, amely csak tőle származhat. Olyan világért imádkozott, ahol nem fegyverrel védik meg az igazságot, s ahol az idegen ember megjelenését nem fenyegetésnek, hanem áldásnak tartják.
Végül a Szent Egyed közösség tagjai és barátai mondták el könyörgéseiket, a guineai Étienne Afrika feltámadásáért imádkozott.
Bíró László püspök záróimájában azt kérte az Úrtól, győzze le az emberi önzést, a kizsákmányolást, az uralkodásvágyat, s adja vissza az embernek eredeti hitvallását: „Igenis őrzője vagyok testvéremnek.” Fohászkodott azért is, hogy az Úr tegyen minket a béke eszközévé.
Szőke Péter az imaóra végén adakozásra szólította az egybegyűlteket. A Szent Egyed közösség idén a karácsonyi időben a bangladesi menekülttáborokban élő, sokat szenvedett burmai muszlim kisebbség, a rohingják javára gyűjtött adományokat. Ferenc pápa azt mondta róluk, Isten jelenléte a világban ma ezt a nevet is viseli: rohingja. A közösség tagjai eddig kétszer vittek segélyszállítmányt a bangladesi táborokba, ahol mintegy háromszázötvenezer gyermek él, és arra készülnek, hogy újra ellátogatnak hozzájuk adományaikkal.

 

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .