Becket Szent Tamásra emlékeztek Esztergomban
Fotó: Lambert Attila

 

Az Esztergom város központjában emelkedő Szent Tamás-hegyen, a Becket Szent Tamásról elnevezett kápolna előtt gyülekeztek az ünneplők, hogy a vértanú canterburyi püspökre emlékezzenek. A Rudnay Sándor Alapítvány a hagyományokhoz híven ezúttal is ökumenikus megemlékezést tartott. A kápolna előtt álló kálváriánál magyar, angol, szlovák és olasz nyelven szólt az imádság Kiss-Rigó László püspök vezetésével.
A Szent Adalbert Központ konferenciatermében folytatódó, a keresztény gyökerek és az európai identitás kérdéskörét középpontba állító megemlékezés résztvevőit Kiss-Rigó László, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte. Az emléknapra nagy számban gyűltek össze az egyházi, politikai, gazdasági és kulturális élet képviselői hazánkból, külhonból és Európa számos országából.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédében arra a kérdésre kereste a választ, hogyan képzeljük el mi, európaiak a közös jövőnket. Úgy fogalmazott: ahogyan ma élünk, az nem folytatható a jövőben: a békénk illúzió, a jólétünk nem fenntartható és a szabadság nem lehet pusztán a vasbéklyó hiánya. A mai ember vezérelve – legyen jó mindenkinek – nem más, mint az önzés vallása, mert azt üzeni: engem sem korlátozhatnak. „Pszeudo­vallás” ez, amelyben mi magunk fogalmazzuk meg a parancsolatokat, s amelyben a jólét, az önhittség és a kényelem vágya vezérli az embert.
Az államtitkár véleménye szerint egyre sürgetőbb, hogy belássuk, szükség van a változásra. Valódi megoldást csak a keresztény gyökerekhez való visszatérés jelenthet. Az állíthatja meg a nyugati civilizáció romlását, ha a kereszténységet újra kollektív identitásunk középpontjába állítjuk, és politikai cselekvésünk zsinórmértékévé tesszük. Meg kell találnunk a választ arra a kérdésre, hogy milyen konkrét feladatokat jelent ez a mindennapjainkban.
„Kitaposott ösvényen haladunk, hiszen nagy elődeink az Európai Unió megalapításakor keresztény Európában gondolkodtak. Nehéz utat választottak ezzel, a kereszt útját” – mondta az államtitkár. Ez az elkötelezettség ma nem véráldozatot kér tőlünk, hanem hitünk megvallását – fogalmazott. „Magyarország a szószólója e fordulat szükségességének, és saját példáján keresztül mutatja meg, hogy ez lehetséges” – mutatott rá Magyar Levente.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hazánk ma azon munkálkodik, hogy keresztény értékrendre épülő és éppen ezért a szabadságjogokat ténylegesen biztosító, az egyén méltóságát és teljesítményét elismerő, ugyan­akkor közösségközpontú rendszert építsen.
„Az európai rend hibáival szemben sokszor élesen megfogalmazott kritikák mögött a közös jövőnkkel kapcsolatos aggodalom és felelősségérzet áll, valamint annak tudata, hogy nem pillanatnyi érdekeinket, hanem a hitünk szerinti igaz ügyet képviseljük” – hangsúlyozta Magyar Levente.
Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete magyar és angol nyelven elhangzott beszédében Szent Tamás példája alapján azt fogalmazta meg, hogy a kiállás az Egyház jogaiért, s az azokat meghatározni kívánó államhatalommal való szembenállás vállalása minden kor számára aktuálissá teszi a mártír érseket.
Szabadhegy Péter, Magyarország korábbi londoni nagykövete arról számolt be, miként valósult meg és milyen hatással volt a szigetország és hazánk kapcsolatára, hogy 2016-ban Angliában bemutatták Becket Szent Tamás Esztergomban őrzött ereklyéjét.
Takács László, a londoni The Mercers’ Company képviselője a kereskedők céhe által minden korban tisztelt Szent Tamás példájára hivatkozva arról beszélt, hogy bár küldetésük alapvetően nem a szellemi értékek védelme, mégis meghatározónak tartják az anyagi értékek felett álló spirituális javak összekötő erejét.
Romanek Etelka, Esztergom polgármestere zárszavában arra mutatott rá, hogy a Szent Tamás-emléknap jel, amely arra hívja fel a figyelmet: az érték­válsággal küzdő Európának máig megvannak a keresztény gyökerei. Ezek ápolása a feladatunk, s ha ezt elmulasztjuk, akkor súlyos következményekkel kell szembenéznünk. A magyar szellemiség felépítése legyen a célunk, amely a rend és a hit megtartásával érhető el – fogalmazott. A hagyományos Becket Szent Tamás-ünnepséget egy mérföldkőhöz hasonlította, amelyen „a világ minden nyelvén érthetően ez áll: keresztény és európai értékek, mindörökké”.
Esztergom és Canterbury kulturális és vallástörténeti kapcsolata a XII. századig nyúlik vissza. Mindkét település érseki központ. Egykori főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejéből származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Bánfi Lukács esztergomi érsekként rendelte el, hogy székhelyén kápolna épüljön Szent Tamás tiszteletére.
Az 1170-ben mártírhalált halt Be­cket Tamás érsek éppúgy kiállt az Egyház autonómiája mellett, mint a magyar Egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek Esztergomban prépostságot alapított a vértanú tiszteletére.
Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent valamennyi relikviáját megsemmisítették.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..