
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Cseh Tamásra emlékezünk (1999)
Minden korszakhoz tartoznak művek, arcok, filmek. A XX. századhoz még hozzá kell tennünk mindezekhez a zenét is. Amit ha meghallunk — mint Proust regényében a süteménytől —, garantáltan felbukkan bennünk életünk egy bizonyos szakasza, akár jó emlékeink vannak róla, akár nem. Számomra a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának hangja Cseh Tamásé. S bár haláláig dolgozott — több mint hatvan lemeznek volt közreműködője —, ha meghallom valahol, visszarepít abba az időbe, amikor a Műcsarnok vagy éppen a Frontátvonulás című lemeze megjelent. Életművére nem rakódott rá a politika, talán azért, mert ösztönösen távolságot tartott mindentől, ami szennyes. Ezért is vonzotta az indiánok — talán kissé idealizált — világa. Ma lenne hatvankilenc éves.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.