Eddig tizennégy magyar sportoló szerzett indulási jogot, de a visszaadott kvóták miatt előreláthatólag további három versenyzőnk indulására lesz még lehetőség. A magyar versenyzők: gyorskorcsolya, rövid pályás gyorskorcsolya, sílövészet, alpesi sí, hódeszka és sífutás sportágakban indulnak. Sajnos, sokak fájdalmára, a műkorcsolyában nem vesz részt magyar sportoló.
Oroszország egyébként még soha nem rendezett téli olimpiát. A Szovjetunióban, Moszkvában volt utoljára nyári olimpia, 1980-ban. Putyin elnök gyakorlatilag személyes ügyének tekinti a rendezvényt, amelytől azt reméli, hogy megváltoztatja a Nyugat Oroszországról alkotott képét. Az erőfeszítések eddig óriásiak voltak, a végeredmény azonban még mindig kétséges.
A valaha volt legdrágább olimpia elé nézünk, amely ötvenegymilliárd dollárból valósult meg. (A legutóbbi téli olimpiára a kanadaiak hatmilliárd dollárt költöttek.) Hogy mi kerül az oroszoknak ennyibe? A költségeket kétségkívül megdobta, hogy Szocsi szubtrópusi fekvésű, vagyis a nem fedett pályás versenyszámokhoz nem a legalkalmasabb terep. Ám ez csak az igazság egyik része. Orosz jogvédők szerint vannak olyan alvállalkozók, akik egész egyszerűen eltűntek a pénzzel. Ráadásul sok munkást nem fizettek ki a fővállalkozók.
Diplomáciai okokból több államfő is van, aki nem látogat el a rendezvényre. Ennél azonban sokkal aggasztóbb, hogy Oroszország kaukázusi régiójának iszlamista vezetője, Doku Umarov azzal fenyeget, hogy meghiúsítja a sporteseményt. A csecsen hadúr szerint az olimpia nem egyéb, mint „sátánista tánc a csecsen ősök csontja fölött”. (A XIX. századig Szocsi a független Cserkeszföld része volt, muszlim vallású cserkesz lakossággal, akiket a hódító oroszok átkergettek az Oszmán Birodalom területére.)
Reméljük, hogy egyetlen emberáldozatot sem követel majd a várva várt és méregdrága esemény. Mindenesetre az öt nagy világvallás több mint száz lelkipásztora lesz jelen a hegyi és tengerparti központban is. A biztonságiak mellett elkél majd az imádságos erősítés is…
