A rendkívüli eset idén januárban történt, ám az egyházi hatóság csak most hozta nyilvánosságra, hogy elkerülje az esetleges megalapozatlan híreszteléseket. Az északkelet-lengyelországi Bialystokhoz közeli Sokólka Szent Antal-plébániatemplomában, egy esti szentmise során, áldoztatás közben véletlenül a padlóra esett egy szentostya. Az ilyen helyzetekre vonatkozó liturgikus előírásoknak megfelelően a pap a szentostyát egy vízzel teli tálkába helyezte, hogy ott feloldódjék. Ám egészen más történt: az ostya néhány nap elteltével sötétvörös röggé változott, amely leginkább egy alvadt vércsomóra hasonlított.Amikor pedig a kíváncsi plébános e csomót egy fehér vászonra helyezte, azonnal vörösre színezte azt. A rejtélyes ügy a területileg illetékes bialystoki érsekséghez került, ahol úgy döntöttek: orvosi szakvéleményt kérnek. A vizsgálatokat végző bialystoki orvostudományi egyetem professzorait – a teljes pártatlanság érdekében – nem tájékoztatták az előzményekről. Többhetes beható tanulmányozást követően a felkért orvosok egybehangzóan kijelentették: a titokzatos tárgy minden kétséget kizáróan emberi izomszövet, amely a szívből vagy a szív környékéről származik. Edward Ozorowski bialystoki érsek ezt követően egyházi vizsgálóbizottságot hívott életre, hogy összeállítsák az ügy hivatalos dokumentációját, amelyet végül továbbítani fognak a Szentszéknek. A végső szó, vagyis az eucharisztikus csoda kihirdetésének joga természetesen a római illetékes kongregációt illeti – a lengyel egyházi vezetők egyelőre természetfeletti jelenségről beszélnek. Stanislaw Gniedziejko sokólkai plébános pedig felszólította a híveket: imádkozzanak, hogy minél előbb bebizonyosodjék a csoda ténye. A lengyel sajtó arra emlékeztet: az egyház történetében rendkívül ritka a hivatalosan elismert eucharisztikus csoda. Az itáliai Lanciano templomában, a VIII. században egy szentmise bemutatásakor a pap kezében tartott kenyér és bor ténylegesen hússá és vérré változott. A mai napig fennmaradt lancianói ereklyét 1970-ben behatóan megvizsgálta egy orvoscsoport, és megállapították, hogy kétségtelenül egy emberi szívizom darabja…
