Egyetlen elődje sem végzett annyi főpapi szertartást ebben a gyönyörű templomban, mint ő. A hercegprímás később sem feledkezett meg fővárosi híveiről. Követségi félrabsága idején, 1965-ben kérte VI. Pál pápát, hogy „az esztergomi főegyházmegye neveztessék – pápai deklarációval – budapesti-esztergomi főegyházmegyének. Ezt, ha szabad lennék – írta a bazilikához közeli, Szabadság téri épületből -, már korábban javasoltam volna.” A kérés teljesítésére azonban csak a rendszerváltozást követően, 1993-ban kerülhetett sor.
Mindszenty bíboros emlékének bazilikai megörökítése szintén a kilencvenes években merült-merülhetett fel először. A Hercegprímás utca nevét is ez a szándék ihlette. A mostani szoborállítás kezdeményezője és mecénása a nyolcvanhét esztendős Komár Ibolya nyugdíjas titkárnő, aki ezt megelőzően Pesterzsébet köztereit Széchenyi-, Kölcsey- és Petőfi-emlékművekkel gazdagította.
A bazilikai szobor alkotója Rieger Tibor, aki 2006-ban elkészült művéről így nyilatkozott: „Mindszenty Józsefnek rendkívül gazdag és szép arca van; valahogy nem tudom ezt múlt időben mondani, hogy ez az arc mindig velünk maradjon. Mélységes derű árad róla, szeretet és szenvedés tükröződik rajta, és szigorúság. De nem a hadvezér, hanem a megvásárolhatatlan lélek szigorúsága.” Az engesztelő főpapot ábrázoló mellszobor egyik változatát Bécsben, az Irgalmasok Kórházában állították fel. Az arc és az imára kulcsolódó kéz az egymillió imádkozó magyar engesztelő mozgalmának e fővárosi központjában imádságra hív – egyházunkért és nemzetünk lelki megújulásáért.
