A szentmisét Fehérváry Jákó OSB mutatta be. „A hivatás nem fel-fellobbanó érzelem, hanem a léleknek természetfeletti állandó állapota” – írja a rendalapító, Slachta Margit. A szerzetességből sem nyugdíjba, sem szabadságra menni nem lehet, de a nyár a testvérek életében is alkalom volt a pihenésre, a feltöltődésre és természetesen a pihenők, a táborozók, a lelkigyakorlatozók szolgálatára is. A nyolcvanegy fős közösség tagjai rendkívül gazdag nyári programokat tudhatnak maguk mögött.
A társaság Élet a Szentlélekben című szabályzata a szentlelkes életet egyebek mellett a zarándokélethez hasonlítja, hiszen a testvérek életük minden napján feladattól feladatig zarándokolnak. Idén nyáron azonban – a társaság rendszerváltás utáni történetében első alkalommal – közösen indultak egy hétnapos olaszországi buszos zarándoklatra Varga Kapisztrán ferences szerzetes pap vezetésével. A bencés lelkiségű közösség tagjai felkeresték Subiacóban a Szent Benedek barlangja fölött épült kolostort, elzarándokoltak Padovába és Assisibe, gyönyörködtek Aquileia kora keresztény mozaikjaiban, és néhány napot Rómában töltöttek, az apostolok nyomdokain járva. A zarándoklat csúcspontját a Subiacóban, illetve a római Szent Péter-bazilikában, Szent II. János Pál pápa sírja felett mondott szentmise jelentette.
A testvérek többségének a nyáron lehetősége volt arra is, hogy elvégezze az évi nyolcnapos lelkigyakorlatát. Közülük sokan szerveztek, illetve vezettek személyesen kísért és közösségi lelkigyakorlatokat a rend kültagjainak, női csoportoknak, pedagógusoknak, hivatásukat kereső fiatal lányoknak.
Két fiatal testvér Angliában, egy bencés kolostorban tölthetett két hetet. Megtapasztalhatták, milyen kegyelem, hogy Isten áll az élet középpontjában, ő az első, és minden köré szerveződik, s belőle indul ki és belé fut vissza minden.
Hat testvér szolgálta a legifjabb nemzedék több mint száz tagját a kadarkúti Lelkes Napokon. A bátorságról szóló egyhetes programon a testvérek lelkigondozóként, kiscsoportvezetőként, a háttérima-szolgálat szervezőiként és sekrestyésként voltak jelen, de három workshopot is tartottak a félelmekről, a gender-elméletről és a vértanúságról. A program utcai evangelizációval zárult Budapesten.
Közös szolgálat volt a második alkalommal megrendezett tiszafüredi ifjúsági találkozó, valamint az a nyári tábor is, amelyet az egyik testvér szervezett a Katolikus Szeretetszolgálat máriaremetei idősek otthonában dolgozók gyermekei számára. Ez utóbbi esemény sajátos ajándéka volt, hogy a programokba az intézményben élő időseket is bevonták, akik így gyakran találkozhattak a táborozó gyerekekkel.
A testvérek és a kültagok mindemellett számtalan ifjúsági, hittanos, kézműves, napközis és családi tábort (például egy kétszáz fős unokatestvér-tábort) is vezettek itthon és külföldön (Lengyelországban, Kárpátalján, az Amerikai Egyesült Államokban) egyaránt. A táborok egy részét hátrányos helyzetű, illetve nem vallásos hátterű fiatalok számára hirdették meg. Ki szaktudásán, ki lelkiségén, ki sütő-főző tudományán keresztül adta bele szívét-lelkét ezekbe a szolgálatokba.
A testvérek szokásos feladataik ellátása mellett szakdolgozatot írtak, államvizsgáztak és államvizsgáztattak, különböző kurzusokon vettek részt, előadásokat tartottak az ország számos pontján, imaszolgálatot láttak el, s emellett külföldi szakmai tapasztalatokkal is gazdagodtak. Az egyik testvér Kaliforniában szerzett értékes tapasztalatot: két tanulmányi hetet töltött el azzal, hogy megismerhesse, mit tesznek az ottani szerzetesnők a jelenkori rabszolgaság ellen.
A közösség belső életét erősítették a nyáron rendezett különböző fórumok, találkozók, műhelymunkák. Többnapos találkozót tartottak a tanács tagjai és a helyi elöljárók, s emellett a különböző korosztályokba tartozó testvérek is megosztották egymással tapasztalataikat, megbeszélték a közösség életét érintő legfontosabb kérdéseket, ezzel is készülve a szeptemberi munkaév indítására.
Felújítási munkálatok zajlottak a káposztásmegyeri plébánián, ahova a nyáron két újabb testvér költözött. A szeretetteljes találkozások, a megszokottól eltérő szolgálatok is segítették a feltöltődést, de emellett valódi nyaralásra, pihenésre is adódott lehetőség. Veni Sancte Spiritus! Adja Isten, hogy a testvérek életét mind jobban áthassa a Szentlélek szeretete, és életük valóban felebarátaik táplálékává lehessen, ahogyan ezt a szabályzatukban szereplő fohásszal kérik.
Forrás és fotó: Szociális Testvérek Társasága
