Szentírás-magyarázat: „Elég egy arc látványa, egy jelenlét…” – Nagyböjt második vasárnapja – Lk 9,28b-36

– A szinoptikus evangéliumokban épp ezért kivételes súlya, jelentősége van annak a beszélgetésnek, amelyben – pogányok lakta vidéken – mégis a tizenkettőhöz fordult Jézus: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát? … Hát ti kinek tartotok engem?” Emlékszünk rá, itt hangzott fel a tanítványok képviselőjének, Péternek a hitvallása, amelyet nem pontosan ugyanazokkal a szavakkal, de tartalmilag egybehangzón mind a három evangéliumban olvasunk. A tizenkettő Messiásnak vallja Jézust. Jézus megilletődve elfogadta ezt a hitvallást, de nyomban arról kezdett beszélni, hogy küldetése a szenvedés, a kínhalál vállalásával válik teljessé, azokon át jut el a megdicsőüléshez. Emlékszünk, Péter tiltakozott ez ellen, s a többiek is azt gondolhatták, hogy Mesterük rémeket lát. Talán ezért vitte föl Pétert – hat, nyolc nap múltán –  a Színeváltozás hegyére. S hogy ne egyedül legyen szem- és fültanúja az ott történendőknek, ezért hívta meg vele együtt Jánost és Jakabot. A hegyen egy olyan eseménynek lettek tanúivá, részeseivé a meghívottak, amelyhez hasonlóról csak a húsvét utáni eseményekről szóló beszámolókban olvasunk. Jézus arca fényleni kezd, még a ruhája is ragyog. Mellette megjelenik az Ószövetség két legnagyobb alakja, Mózes meg Illés, és szemlátomást „fölfelé” néznek rá. Beszélgetésüket alig érti a három tanú. Arról beszélnek, ami Mesterükre vár. Péter buzgólkodik: „Ne készítsünk három sátrat?” Aztán elsötétül az ég, hallják a mennyei szót, az Atya üzenetét. Hallgassák Jézust, ne vitatkozzanak vele. S már jönnek is lefelé a hegyről megilletődve, hogy aztán magukba zárják a titkot, aminek részesei lettek. Pilinszky János arról ír egy versében, hogy mi nem látjuk ugyan testi valóságában Jézust, de egymás „színeváltozásának” néha tanúi lehetünk. „… olykor belép valaki / és ami van, hirtelenül kitárul. / Elég egy arc látványa, egy jelenlét, s a tapéták vérezni kezdenek” (Elég). Ezek az emberi kapcsolatainkban megjelenő „csodák” nem foghatók Jézus színeváltozásához. Valami közük mégis van hozzá, valamit mégis megsejtetnek belőle.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.