A pereszkék között a Lencopaxillus, a Tricholoma, a Lepista, a Lyophillum és a Calocyha nemzetség tagjai egyaránt vannak. A májusi pereszke nevét illetően különösen hányatott sorsú. A szakirodalomban Lyophillum gombosum, Tricholoma georgii és Calocyha gambosa néven egyaránt találkozhattunk vele. Ma az utóbbi az elfogadott. Nekünk azonban, mivel ugyanarról a gombáról van szó, marad továbbra is szentgyörgygomba vagy a májusi pereszke neve. Magyar neve találó, mert György napjától, április végétől május végéig, magasabb régiókban június közepéig található meg. Vastag húsú, kitűnő, ehető kalapos gombánk. Felismerhető a minden pereszkére jellemző úgynevezett pereszkefoggal tönkhöz nőtt mezeiről, melyek sűrűn állók és mindig fehéres színűek. Illata fűszeres, esetleg gyümölcsre vagy lisztre emlékeztető. A kalap átmérője négy-tíz centiméteres, és fehér, mint a lemezei. Tönkje hasonló méretű, mint a kalapja, gallérja nincs. Réteken, füves helyeken, erdőszélen, hegyi legelőkön találhatunk rá, de meszes talajon világos erdőkben, cserjésekben, akácosokban is jól érzi magát. Ha találkozunk, vele érdemes megjegyeznünk az élőhelyét, mert sok éven keresztül ugyanott fordul elő. Bár a sok pereszkeféle közül a szentgyörgygomba az egyik legkönnyebben felismerhető faj, a biztos meghatározáshoz szakértő véleménye szükséges.
