Fotó: Merényi Zita
Várnai Jakab rendi vizitátorként öt hónapot töltött idén a Szentföldi Ferences Kusztódia (rendtartomány) területén, az új tartományi vezető (kusztos) beiktatása előtt. A tizenkét év után leköszönő Pierbattista Pizzaballát Francesco Patton váltotta a kusztódia élén.
A Sapientia rektora fotókkal illusztrálva mutatta be a térségben jelenleg is tevékeny, nagy múltú ferences missziót. Elsőként Jeruzsálembe „látogathattak el” az érdeklődők, az óváros északnyugati sarkában álló San Salvatore-templom körül kialakult ferences rendi központba. Jelenleg közel hetvenen élnek itt, közülük huszonheten a helyi főiskolán tanulnak. A ferencesek általános és középiskolát, zeneiskolát, valamint idősotthont tartanak fenn ebben a városrészben. A rendi könyvtárban több kiállítás is reprezentálja a rend kulturális misszióját. Negyven könyv (köztük egy kopt kézirat) látható az egyik teremben, ahol az egyetemisták mellett a helyi zsidóság képviselői is rendszeresen megfordulnak. Egy másik tárlat az 1200-as évek óta fennálló aleppói ferences könyvtár anyagát mutatja be. A háborús övezetből ide menekítették a köteteket.
A rendi könyvtár harmadik kiállítótermében egy X. századi szentföldi útikönyv csodálható meg. A következő tárlaton a török időkből származó, nemrég restaurált színes firmánokat (okmányok, rendelkezések) állították ki. Várnai Jakab megjegyezte, ilyen firmán Budapesten, a Margit körúti rendházban is látható. A Sapientia rektora azt is elmondta, hogy a San Salvatore-kolostorban a mostani hónapokban rendezik össze a jeruzsálemi kereszténység történetét bemutató kiállítás anyagát. A tárlaton láthatók lesznek azok a miseruhák is, amelyeket európai uralkodók adományoztak a kusztódiának.
Várnai Jakab fotósorozatában felbukkantak azok a ferencesek is, akikkel az idei vizitáció során találkozott. Köztük volt Eugenio Alliata, a ma élő legjelentősebb ferences biblikus professzor, Francesco Patton, az új kusztos, valamint Pierbattista Pizzaballa, aki Fouad Twal érseket váltja a jeruzsálemi latin patriarchátus vezetői székében.
A képek segítségével ezután két kis „kiruccanás” következett. Az egyik New Yorkba kalauzolta az érdeklődőket, a Metropolitan Múzeumba, ahol jövő év januárjában zárul a Jeruzsálem keresztény időszakát (Krisztus után 1099–1187) bemutató kiállítás, melyen a keresztesek korából származó oszlopfőket is bemutatnak.
Egy másik képsorozat a Jeruzsálemtől négyszázötven kilométerre fekvő Kairóba repítette a közönséget, ahol Muszki városrészben a szentföldi ferences kusztódiához tartozó, háromszázezer könyvet őrző szír kopt bibliotéka található. A könyvtárba muszlim hallgatók is járnak a városi egyetemekről. A keleti kereszténységet kutató kairói ferences központ ékes példája a rend kulturális missziójának.
Még egy pillantást vetettünk a Ben Ezra-zsinagóga 1840-ben felfedezett genizájának (ősi szövegtöredékek tárháza) bejáratára, és a következő fotók már ismét Jeruzsálembe vezették az előadás résztvevőit, a Sion-hegyen található cenákulum (az utolsó vacsora terme) emlékhelyére, ahol modern kertet alakítottak ki. Az innen nyíló alsó kápolna nonfiguratív ábrázolásokkal díszített, színes liturgikus tere is a kulturális misszió „bizonyítéka”.
Az utolsó „kirándulás” a Nébó hegyére vezetett, ahol pápák is jártak, tekintetüket – Mózeshez hasonlóan – az ígéret földjére vetve. Az itteni ferences központban idén októberben nyitották meg az ősi bazilikát, amelyet a ferencesek „Mózes szentélye” fölé emeltek, s amely körül az V–IX. században virágzó szerzetesi élet folyt. A rendház hátsó kertjében és a bazilika elkülönített részében a négy rétegben feltárt mozaikpadló csodái láthatók.
Várnai Jakab előadása végén így összegzett: a szentföldi ferencesek őrzik a kulturális örökséget, erősítik a zarándokok hitét, a latin keresztények identitását, valamint kapcsolatokat építenek ki a helybeli zsidósággal is. A legutóbb felröppent hírt, miszerint „felnyitották” a Szent Sírt, a következő szavakkal kommentálta a rektor: a Szent Sír kétezer év óta nyitva van, és üres. A kutatók most két belső kamrát vizsgáltak meg, pontosabban a jámborságból elhelyezett márványlap alatti területet.
A Szent Sír-bazilika jelenleg a görög ortodoxok, az örmény ortodoxok és a ferencesek joghatósága alá tartozik, meghatározott területekre osztva. „Ha éppen összevesznek valamin, az rögtön sajtóhír lesz, azt azonban tudnunk kell, hogy ez a három felekezet az év minden napján használja ezt a templomot, mégpedig egymással összhangban” – tette hozzá Várnai Jakab.
