A szent nevét hallva sokunknak az ismert népi megfigyelés jut eszébe, mely szerint: ha ezen a napon esik, akkor negyven napig esni fog, ám ha süt a nap, akkor negyven napig száraz időnk marad.
De miképp függ össze Medárd és az eső? Az egyik legenda szerint még gyermek volt, amikor a szakadó esőtől egy kiterjesztett szárnyú sas óvta meg. Egy másik történet arról szól, hogy ifjúkorában apja legkedvesebb lovát egy parasztnak ajándékozta, aki elvesztette a sajátját. Ezt követően eleredt az eső, és miközben mindenki bőrig ázott, egyedül ő maradt száraz, mert a feje fölött egy sas kiterjesztett szárnyaival megóvta. Egy másik magyarázat szerint egy pajkos táncoló csapat nem hallgatott a szent életű püspök intelmeire, ezért egy felhőszakadás elmosta a víg társaságot. Akárhogy is történt, Medárd lett a jó időjárás védőszentje. Feje fölött kiterjesztett szárnyú sassal szokták ábrázolni, de gyakran láthatjuk nevetve is, emiatt a fogfájósok ugyancsak a patrónusuknak tekintik. Népszerűségét jellemzi, hogy egyes vidékeken a sörfőzők, a borászok, a szellemileg visszamaradottak, a rabságban sínylődők, sőt a gyermekáldásra vágyók is őhozzá fohászkodnak.
Bizonyos vidékeken a szőlő és szilvatermésre is következtetnek a Medárd-napi időből. Ha napján meleg, napos az idő, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés. Algyőn régen Szent Medárd ünnepét időjárás-varázslásra használták. Ha esőt kívántak a földek, az asszonyok egy kifejlett kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjen.