Fotó: Merényi Zita
A szentmisén részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter és Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere is. A zenei szolgálatot a templom Albert Schweitzer kórusa végezte, Kenessey László karnagy vezényletével William Lloyd Webber Missa Princeps pacis című művét szólaltatták meg.
A szertartás elején elhangzott, hogy Szent Péter és Szent Pál az óbudai társaskáptalan védőszentjei, tiszteletük ebben a városrészben ezeréves múltra tekint vissza. Mivel Óbuda identitásához hozzátartozik a német ajkú kisebbség, a bevezetőt német nyelven is felolvasták. Erdő Péter bíboros homíliájában elsőként Péter apostol küldetéséről beszélt. „Nem emberi okosságra, műveltségre, nem emberi erőfeszítésekre hivatkozik Jézus, egyedül a szeretet alapján bízza rá Péterre az egész Egyház pásztorának küldetését.
A Szent Péter-i küldetés tovább él a mindenkori pápa személyében. Szent II. János Pál pápa a globális közlekedés és a modern kommunikáció világában a szó fizikai értelmében is egyetemes pásztor tudott lenni. Szava eljutott az egész emberiséghez. Életének utolsó napjai és a világ színe előtt vállalt agóniája emberek milliárdjainak lelkét rázta meg.
Személyesen tanúsíthatom, hogy II. János Pál pápának rendkívül erős, fizikailag is érezhető kisugárzása volt. Még akkor is, amikor a betegség már láthatóan elhatalmasodott rajta, vigasztalást, örömet, erőt jelentett a vele való találkozás” – fogalmazott a bíboros.
„Különleges öröm számunkra, hogy főpolgármester úr hatékony közreműködésének köszönhetően II. János Pál pápa nevét ma már tér viseli Budapesten. Amikor Charles Palmer-Buckle ghánai érsek úrral ott jártunk a téren, örömmel látta, hogy a magyar fővárosban egy ilyen nagy tér viseli a szent pápa nevét. Meg is kérdezte: »Hogy hívták azt a teret azelőtt?« Mondtam neki, hogy Köztársaság térnek. Erre csettintett az ujjával, és azt mondta: »Ezt így átkeresztelni, ehhez bátorság kellett.« A szent pápának hazánkban szobrai állnak, intézmények kérik, hogy felvehessék a nevét. A Szent István-bazilika közelében pedig rögtön a szentté avatása után külön kápolnát szenteltünk a tiszteletére. Adja Isten, hogy nehézségeink és a rajtunk nemegyszer eluralkodó kifáradás ellenére példájából és közbenjárásából erőt meríthessünk” – mondta Erdő Péter.
Az ünnepi szentmise végeztével Budapest főpolgármestere hetvenedik születésnapja alkalmából a Szent Adalbert-díj nagyérem fokozatát vehette át Erdő Péter bíborostól, majd méltatták a kitüntetettet. Ezt követően a főpásztor átadta Tarlós Istvánnak azt az oklevelet, amelyben Ferenc pápa ünnepélyes áldását küldte a főpolgármester életére, munkájára és családjára.
Tarlós István laudációjában elhangzott: „Néhány évvel ezelőtt jelent meg a támogatásával A katolikus Budapest című nagyszabású kiadvány. Sokan azt kérdezik: létezik-e a katolikus Budapest? Tarlós István főpolgármester úr példája bizonyítja, hogy nagyon is létezik: diszkréten, hatékonyan, »budapesti módra«.
Tarlós István főpolgármester úr, alapképzettségéhez híven, mindig sokat tett a rábízott városrész vagy város állagának megőrzéséért, jobbításáért: az utak, az épületek, a műtárgyak és a műemlékek, a közlekedés és a katasztrófavédelem, a városfejlesztés, az oktatás- és a nevelés, az egészségügy színvonalának megtartásáért és emeléséért, a hitélet elmélyítéséért.
Még a rendszerváltás előtt, nemcsak politikai kiállásának jeleként, hanem hitvallásként is, saját erőből és Zámolyi László helyi plébános támogatásával helyre-, illetve újraállította a békásmegyer-ófalui Szentháromság-szoborcsoportot, és a hősi emlékművet, amely a betelepülők és a háborúk áldozatai előtt tiszteleg.
III. kerületi polgármesterként a plébánia, Khirer Vilmos pápai prelátus, Kenessey László karnagy, valamint az irgalmas nővérek közreműködésével megalapította a Szent Péter és Pál Katolikus Általános Iskolát, amelyhez az épületet és a támogatás lehetőségeit is biztosította.
Az óbudai Szent Péter és Pál-templomot, a plébánia vezetését és a hívő közösséget kerületi polgármesterként, majd főpolgármesterként, illetve hívő katolikusként is kezdetektől fogva kiemelten támogatta. A közösség életében nemcsak az számít, hogy valaki milyen fejlesztések támogatói szerepében jelenik meg, hanem az is, hogy személyes részvételével aktív hitvallóként is példát mutat-e az embereknek. Főpolgármester úr rendszeresen részt vett és jelenleg is részt vesz a plébániai közösség hétköznapi életében és ünnepein. 2015-ben például az alapításának ezredik évfordulóját ünneplő egyházközség hálaadó jubileumi zarándoklatán Rómában, a plébánossal, Tercsi Zoltán apát úrral együtt adták át a Szentatyának a külön erre az alkalomra neki készített plakettet, amely Szent Péter és Pál apostolokat, az egyházközség és a templom védőszentjeit ábrázolta.
Főpolgármester úr önzetlenül támogatta a Szent Péter és Pál-templom, valamint a főplébánia épületeinek többszöri teljes rekonstrukcióját, eseti restaurálását, valamint berendezéseinek javítását, fejlesztését, cseréjét, fenntartását.
Jelenleg hathatós szakmai és anyagi segítséget nyújt a plébániatemplom vízszigetelési munkálatainak tervezéséhez és kivitelezéséhez, ami a mai fejlett technológia alkalmazásával véglegesen megoldhatja a több száz éve fennálló problémát.
Mindezek mellett Tarlós István szívén viseli az elhagyatottak, a betegek, a hajléktalanok ügyét. Ezt az egyes ellátóintézmények fejlesztésével, például a Szent Margit Kórház régióvezető kórházzá alakításával igyekszik elérni.
Az urbanizáció és a technikai fejlettség magas fokán álló, történelmi és kulturális értékekben igen gazdag, 1,7 millió lakosú és 525 négyzetkilométer kiterjedésű Budapest igazi európai nagyvárosnak számít. Fejlesztése és irányítása nem kis feladat: ez jó politikai és emberi döntéseket, megfelelő városfejlesztési projekteket és érző, odaadó szívet kíván. Tarlós István az elmúlt évek során számtalan alkalommal bizonyította rátermettségét erre a feladatra. Fáradhatatlan munkája a hitélet szempontjából is jelentős: a templomok és az egyházi intézmények fejlesztéséért és fenntartásáért igen sokat tett és tesz: szűkebb pátriája mellett a pesti oldali legrégebbi templom, a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom felújításához is nagy segítséget nyújt. A főváros költségvetéséből mindig jut forrás az egyházi és a hitéleti tevékenységek támogatására.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye társszékesegyháza, a Szent István-bazilika, az ősi Mátyás-templom és több kerületi katolikus egyházi intézmény, valamint a margitszigeti történelmi romok is részesültek fenntartási, műemlékvédelmi és rekonstrukciós célú támogatásban. A felsorolás nem teljes.
Mindez a főpolgármester szakmai rátermettségét és elsősorban keresztényi-emberi hozzáállását dicséri. Tarlós István nem a politikai divatot és az elvárásokat, hanem a belső, lelki igények diktálta erkölcsi normákon alapuló katolikus keresztény életet tekinti a legfőbb céljának.
Mindezen érdemeiért Erdő Péter bíboros úr a mai napon a Szent Adalbert-kitüntetés nagyérem fokozatát adományozza főpolgármester úrnak” – hangzott el a laudációban.
A Szent Adalbert nevét viselő főegyházmegyei díjat Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek alapította 2001. december 30-án, a Szent Család ünnepén.
A Szent Adalbert-érem olyan világi személyiségnek adományozható, aki a főegyházmegyéhez tartozó valamely egyházi szervezet javára magas színvonalon hozzájárult a feladatok eredményes ellátásához, a célok megvalósításához, a keresztény értékek gyarapításához. Nagyérmet azok kaphatnak, akik az egyházmegye egésze számára alkottak maradandó értéket.
