Azt szerette volna, hogy a zsinagóga arányai nagyrészt megfeleljenek a fő ideálnak, a salamoni templomnak; így a mester a szentély bibliai leírását vette alapul az épület tervezésekor. Förster Európa nyugati feléről behozott újításával, az öntöttvas tartószerkezet alkalmazásával hagyományt teremtett a hazai zsinagógaépítészetben is. A kontinens legnagyobb és a világ második legmonumentálisabb működő neológ zsinagógájának alkotói nem voltak zsidók; így nem véletlen, hogy a többek között Feszl Frigyes munkáját dicsérő belső tér kialakítását tekintve egy háromhajós csarnoktemplomra emlékezteti a betérőt. A pazar látványt nyújtó terem híres orgonáján egykor Liszt Ferenc és Camille Saint-Saëns is játszott. A közel háromezer ember befogadására alkalmas zsinagóga a szertartások mellett – az immár tizenkettedik alkalommal megrendezett és éppen a napokban zajló – Zsidó Nyári Fesztivál központi helyszíne is. Múzeumában vasárnap, 16 órakor nyitják meg az évforduló tiszteletére kialakított új termeket, ahol a zsinagóga építéstörténete mellett az eltelt másfél évszázad ide kapcsolódó vallási, történelmi és kulturális eseményeit követhetik nyomon az érdeklődők.