Századunk szentje is

Az esztergomi Tamás-hegyen január 5-én tartott istentiszteleten – ökumenikus együttlétben – a december 29-én naptárban jelzett angol érsekre sokan emlékeztek a város hagyományt tisztelő hívői, akik jelenlétükkel az európai közösséget is jelképezték, a felelősség megébredéséért imádkoztak, hiszen Becket Tamás már a századában a közéletiség, a magasabb rendeltetésű politikai szolgálatiság védőszentje lett.

Tizenhatodik volt ez a nemzetekre is tekintő emlékezés, amely jó száz évvel Szent István királyunk után az ő városának érsekéről, Bánfi Lukácsról sem feledkezett meg. Bánfi Becket barátja és egyetemi társa volt Párizsban, s hogy a mártír szent hangsúlyt kapott, csak erősítette az a történet is, amely Árpád-házi Szent Margit életéhez fűződik: Margitunk kedves olvasmánya volt a Nyulak szigetén Becket legendás története, kemény aszkézise, amely a kor vallási gyakorlatában tudjuk, mit jelentett a törékeny királylánynak: vezeklőöv viselését… Esztergomnak az 1980-as években erőt adott – Becket utóéletének köszönhetően –, hogy Lékai László bíboros adott csontereklyét Canterbury akkori érsekének, mivel a városnak nem volt Szent Tamás-ereklyéje. VIII. Henrik ugyanis négyszázhetven éve törvény elé idézte a halott vértanút, mivel 1170-ben (!) szembeszegült az uralkodóval, s mivel nem jelent meg, a csontjait elégettette. Esztergomra a törvény nem vonatkozott, s az utókor magyarországi tiszteletközpontja így lett a prímás-érseki város. Becket csontereklyéjét Lékai bíboros foglaltatta nemesen szép tartóba, amely előtt rótták le tiszteletüket nevezett napon a Tamás-hegyen és a kápolnában egyházak képviselői, diplomáciai képviseletek, politikusok, helybeliek és vendégek.

Ezt követően a Mindszenty-csarnokban ugyancsak ökumenikus megemlékezésen az immár másfél évtizede e nemes kultusz szellemi irányítója, szervezője, Kiss-Rigó László püspök mondott köszöntőt a meghívót fémjelző Rudnay Sándor Alapítvány nevében, amelynek kuratóriumi elnöke, míg a Rudnay Egyesület részéről Kápolnai Dezső. Keresztény értékek és Európa. Ez volt a megemlékezés központi témája, amelyhez Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatójának történelmi előadása csatlakozott Esztergom és Becket Tamás kapcsolatáról.

René Roudaut francia nagykövet nemes lokálpatriótaként kedves otthoni településének templom titulusát említve idézte fel Becket Tamás életét, időszerűségét, s hangsúlyozta: Tamás „egyedi alakja a kontinensnek”. Majd Mindszenty bíboros és Apor Vilmos bátor kiállását méltatta, azt az időszerűséget, amely ma is megköveteli a politikai, gazdasági törvények megtartását, a józanság alapelvét, az egyház védelmét. Yves Congar teológus szavait idézte: a mi feladatunk emberségessé tenni a világot, hogy Isten segítsen rajtunk.

Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő előadásának konklúziója: a kereszténység alapelvei jelentik civilizációnk megmaradását, a bűnt büntetni kell, nem pedig megérteni.

Kun Miklós egyetemi tanár újabb kutatásai tükrében szólt a kommunista rendszer és az egyházak viszonyáról, benne a Mindszenty-üggyel kapcsolatos, eddig nem ismert dokumentumokról. Hangsúlyozta: Becket Tamás élete tipikus esete annak, hogy az egyház és a hatalom, az értelmiség és a hatalom, a szabadság és a diktatórikus hatalom összecsap egy konkrét történelmi korszakban. A XX. században Lenin és Sztálin alatt az egyház, a család, a nemzeti érzések üldözése sosem látott mértéket öltött. „Párhuzamos” rendet, életérzést nem voltak képesek megtűrni. A szovjetunióbeli egyházpolitika mintául szolgált később a kelet-európai országokban, és valahogyan átnyúlik ez a mába, olyan értelemben, hogy most nincsenek sortüzek, de a család, a hit, a vallás, a közösség, a nemzeti érzés bizonyos személyek és erők támadásainak célpontja.

Orbán Viktor elnök etikai megközelítésben beszélt a piaci kapitalizmusról, a mostani válság okairól: a hazugságról, a lopásról, a zsarolásról, a csalásról, amelyek nem csupán a gazdagokra vonatkoznak. Hangsúlyozta, hogy az emberből jó és rossz árad ki, de a bibliai antropológia azt sugallja, hogy a jóhoz kell valami más, minő a kegyelem. A kereszténység – mint Becket korában – ma is kompetens. A modern gazdaság modellje a hitel, de nem csupán materiális, hanem erkölcsi értelmezésű is. Gazdasági szabadság ott érvényesül, ahol érvényes az adott szó, becsület. Egész kulturális közegünk keresztény, ha akarjuk, ha nem, van tehát megújulási esélyünk. A Becket Tamásra való emlékezést megszentelt alkalomnak nevezte. Záró gondolatokat Paskai László bíboros mondott. Meggyes Tamás polgármester pedig bejelentette: szobrot állítanak Becketnek és Bánfi érseknek.