Barátjához, Nyikolaj Vitkevicshez írt leveleiben, amelyeket a tábori cenzúra elfogott, bírálta Sztálint. Ezért ellenforradalmi tevékenység vádjával 1945-ben nyolc év javító-nevelő munkatáborra ítélték. Megjárta a poklok poklát. Hazatérve megküzdött a gyomorrákkal. Hiába akarták „át nevelni”, vagyis megfélemlíteni. Abból a fajtából való volt, aki az elszenvedett kínok után még elszántabb lett. Egyet akart: le- és kiírni magából az igazságot.
Az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény 1962-ben jelent meg. Hét év múlva Szolzsenyicint kizárták a Szovjet Író szövetségből. A Gulag szigetvilág kéziratát már rejtegetnie kellett. A KGB emberei napokig vallatták a gépírónőjét, aki röviddel a vallatás után meghalt. A mű végül Nyugaton jelent meg.
A baloldali nyugati értelmiség egy része felébredt a kommunizmusról szőtt álmából. 1970-ben François Mauriac javaslatára Szolzsenyicinnek ítélték az irodalmi Nobel-díjat. Ő azonban nem utazott el átvenni a kitüntetést. Tudta, hogy nem engednék vissza hazájába.
Otthon a kommunista vezetők és az írók is veszélyesnek tartották. A párt az igazságtól félt, az írótársak a párttól. Szolzsenyicint 1973-ban száműzték. Mintegy húsz évet élt az Egyesült Államok Vermont államában egy erdei házban, szinte elzárva a külvilágtól. Az amerikai, kapitalista világgal éppúgy nem értett egyet, mint a kommunizmussal.
Az orosz rendszerváltás után hazatért. Az állam a legrangosabb kitüntetésekkel halmozta el, ám legtöbb honfitársát kevéssé érdekelte a Tolsztoj-szerű agg remete. Otthonában szívelégtelenség következtében hunyt el 2008-ban, élete kilencvenedik évében.
A Gulag szigetvilág ma már kötelező olvasmány az orosz iskolákban. Moszkvában 2001-ben létrehozták a Gulag múzeumát. Az intézmény bemutatja a sztálini munka táborokat, amelyekben körülbelül húszmillió ártatlan ember pusztult el. Ugyanakkor napjaink Oroszországában sajnos azok a megnyilvánulások sem ritkák, amelyek szerint a sztálini elnyomás szükséges volt, Szolzsenyicin pedig hazaáruló. A nyugati értelmiség köreiben is akadnak olyanok, akik szerint a mélyen hívő író igazságtalanul bírálta a kapitalizmust. Antiszemitizmussal is vádolták. Ő a vádra az Együtt, illetve a Kétszáz év együtt két kötetes könyvével válaszolt. A mű alapmondata: „Mindkét népet – az oroszokat és a zsidókat – türelemre, kölcsönös megértésre és megbocsátásra szólítom.”
A Terror Házában nyílt tárlat, amely az Egy orosz hazafi címet viseli, Szolzsenyicin életútjának jelentős állomásait villantja föl fényképek, levelek, tárgyak, az író könyveiből vett idézetek és egy vele készült televíziós interjú segítségével. A falon olvashatók írótársak, illetve hajdani és mai politikusok véleményei a nagy öregről. Az egyik legsommásabb Gorbacsové, amely egyszerűen így szól: Sokkal tartozunk neki.
(Az író művei kaphatók az Új Ember könyvesboltjában.)
