Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg az ünnepséget, előadást tartott többek közt Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, országgyűlési képviselő, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is. A szeptember 6-i ünnepi zárórendezvényen Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke szólt a megjelentekhez.
A bíboros előadásában a hazai keresztény értelmiség hivatásáról beszélt, felvázolva ennek komoly teológiai hátterét. Mint mondta, nem csupán kulturális ízlés mentén gyűlnek a keresztény értelmiségiek szövetségbe. Világosan kell látnunk:, hogy a II. vatikáni zsinat szellemét követve keresztényi kötelességük is ez, hiszen a világi Krisztus-hívők feladata nem kevesebb itt a földön, mint Isten akaratának felismerése, megismertetése és érvényre juttatása. Kiemelte, hogy a világ isteni kormányzása részben az embereken keresztül működik, ezért Isten akaratát fel kell ismernie a keresztény értelmiséginek, és azt követnie is kell. Hangsúlyozni kell a család, a munka fontosságát a politikában, a kultúrában, a művészetek területén – az evangélium szellemében kell alakítani a társadalom életét. Ez mind az értelmiség feladata – mondotta Erdő Péter bíboros. – Aki ismeri, miként működik manapság a politika, a kultúra, de még a tudományos élet is, az megrettenhet: miként lehet ezt hitünk logikája szerint építeni. Reményünk, hitünk azonban, hogy van Isten, nem hagyott minket magunkra. A keresztények kötelessége, hogy jelezzék minden időben, hogy az életnek nincs olyan területe, amely kivonhatná magát az erkölcs alól. Mindennek köze van az erkölcshöz. A Krisztust követő értelmiség feladata hangsúlyozni, hogy van kinyilatkoztatott tanításunk a jóról és a rosszról, melyet az egyházi tanítóhivatal minden kor emberének tovább kell hogy adjon. A találkozó második napján a mai helyzet elemzése mellett visszatekintettek a KÉSZ húszéves történetére, és válaszokat, megoldásokat kerestek többek közt az anyagi, erkölcsi, ifjúságnevelési problémákra. Lezsák Sándor előadásában szólt arról, hogy a húszéves születésnapját ünneplő KÉSZ – tagsága és a vele kapcsolatban lévő emberek révén – komoly erőteret jelent az országban, a kis- és nagytelepüléseken, a helyi és az országos politikában, a Parlamentben és az Európai Unióban is. A KÉSZ tevékenysége példát mutathat az országnak, jelezheti a veszélyeket, segíthet ezek felismerésében. A szövetség törekedhet megvédeni az embereket a zülléstől, hiszen tudja, cselekedni kell, közösségeket teremteni, a tehetségeket felkutatni, felkarolni.
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Erkölcs, erkölcstelenség és erkölcs nélküliség című előadásában többek között beszélt az emberek bűntudatának elvesztéséről, aminek következménye az istenhit elvesztése. Mint mondta: a bűnnel nem lehet együtt élni, ám ha nincsen olyan fórum, ahol az ember megoldást találna elkövetett bűneire, ha nem talál bocsánatot, akkor vagy tagadnia kell bűnét, vagy depresszióssá válhat, esetleg a társadalmi körülményekre hivatkozva keres felmentést. A mai keresztényeknek éppen azáltal lenne prófétai szerepük, hogy vannak szilárd erkölcsi elveik, így nem fordulhatna elő, hogy a legfontosabb erkölcsi kérdésekben – az élet védelmében, az abortusztörvénynél, a kábítószer-fogyasztásnál és a háború indításánál – a keresztények is megengedő álláspontot képviseljenek. A prófétai szerep megkívánja az egyéni és közösségi tanúságtételt, amely a tudatos hitre, a szabad akaratra épül – kegyelmet adó szentségek felhasználásával. Ha ezek egymásra találnak, akkor a kisded nyáj vagy a kovász mennyiségű keresztény nép is „hegyre épült várossá” tud lenni, és tanúságot tud tenni életével is Jézus Krisztusról. Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője előadásában letarolt mezőhöz hasonlította a hazai felsőoktatást. Mint mondta, egy szűk, megvásárolt vezető réteg készségesen asszisztált azokhoz a változtatásokhoz, amelyeknek következtében lassan-lassan a gazdag, fizetőképes, igénytelen fiatalok időt múlató találkozási alkalmaivá süllyedt a korábban méltán híres magyar egyetemi képzés. Megemlítette a bölcsődei és az óvodai férőhelyek hiányát, a művészeti nevelés háttérbe szorulását, a kollégiumok lepusztulását, az egészségnevelés lenullázását, a szabadidős programok anyagi eszközök híján való megszűnését, a szakmunkásképzés teljes csődjét. Az oktatáspolitikus azonban a jövő reményéről is beszélt. Ígérte: vissza fogják helyezni jogaiba az iskolarendszernek az egyén és a közösség javát egyaránt szolgáló nevelő jellegét. A találkozó harmadik napján Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke előadásában a közös múltról, a közelgő fontos változásokról beszélt, kiemelve, hogy a magyarság helyzetének javítása közös feladat. Orbán Viktor megállapította: a mostani radikális közhangulatnak oka az állampolgárok csalódottsága. A baloldal ezzel szemben azt akarja elhitetni, hogy aki ma kétségbeesett, az fasiszta. A pártelnök hozzátette: józan, polgári és sikeres életre vágyó emberek adják a magyar nemzet többségét, nem ők tehetnek arról, hogy az ország ide jutott. Rámutatott arra is, hogy jelenleg a törvényesség helyreállítása a legfontosabb feladat. Ki kell mondani, hogy a hatalommal való visszaélés, a törvények fölé helyeződés nem fogadható el, és meg kell szabadulni azoktól, akik ebbe a helyzetbe sodortak bennünket. Arra van szükség – folytatta Orbán Viktor –, hogy a a normális élet helyreálljon hazánkban. Ma sokan azt képzelik, hogy a győztesnek mindig igaza van, a törvények fölött áll. A törvények azonban mindenkire egyaránt vonatkoznak. Ezért van szükségünk önökre, ezért szeretnénk az elkövetkező húsz évben, de különösen az elkövetkező néhány hónapban önökkel együttműködni – mondta a FIDESZ elnöke. A megalakulásának húszéves évfordulóját ünneplő szövetség tagjai, a velük barátságot ápoló tudósok, művészek, politikusok szekcióbeszélgetéseken oszthatták meg egymással gondolataikat a demográfiáról és nemzetstratégiáról, a gazdasági és az erkölcsi válságról, a modern kori konzervativizmusról, a civil összefogásról a keresztény értékek védelmében, illetve a problémákra adható keresztény válaszokról. A szövetség ökumenikus voltát jelezte, hogy a protestáns egyházak képviselői is megjelentek a találkozón, s az is, hogy a háromnapos ünnepi események ökumenikus imádsággal kezdődtek. Az ünneplés mellett a résztvevők feladatot, biztatást is kaptak. Erdő Péter bíboros előadásának szavaival térhettek haza: „Az egyház, a mi egyházunk itt, Magyarországon nem tud a keresztény értelmiség szaktudása nélkül erkölcsi útmutatást adni a társadalomnak. Itt van a konkrét példa arra, hogy mit jelent keresztény értelmiséginek lenni…”
