Rosa, hogy a kolostorban megkezdett közösségi, imádságos életet folytassa, meghívta otthonába a környéken élő nőket, hogy együtt imádkozzanak. E találkozókon a beszélgetések során rádöbbent, hogy az „átlagos” lányok és asszonyok gyakorlatilag rabszolgasorban élnek, szellemileg, kulturálisan és erkölcsileg is elnyomva. Ekkor látta meg, mi az ő igazi hivatása: a viterbói püspök jóváhagyásával, Ignatius Martinelli jezsuita atya lelkivezetése alatt, két barátnőjével 1685-ben otthonában iskolát nyitott lányok számára. Az volt a célja, hogy a középréteghez tartozó nők megkapják a megfelelő keresztény erkölcsi nevelést, és felkészítse őket a társadalomban betöltött szerepükre. Ez volt az első ingyenes és mindenki által látogatható lányiskola Itália területén.
A kezdeti időszak nagyon nehéz volt. A három tanárnőnek szembe kellett néznie a papság és a város gazdag vezető családjainak ellenállásával, akik felháborodtak „a nők merészségén”. Egyrészt az volt a kifogás ellenük, hogy ők tanítanak hitismereteket, másrészt, hogy a szegények számára is elérhetővé teszik a magas szintű oktatást. Ám az idő Rosát igazolta, és az iskola híre átlépte Viterbo határát. A kezdeményezés jelentőségét felfogva Montefiascone püspöke meghívta Rosát az egyházmegyéjébe. 1692 és 1694 között tíz lányiskola nyílt meg a városban és környékén, közben pedig Rosa megszervezte a tanárok képzését is.
Rómában csak 1712-ben tudott iskolát alapítani, mert meg kellett szereznie a városi hatóságok bizalmát. 1716-ban XI. Kelemen pápa nyolc bíboros kíséretében ellátogatott az intézménybe. Miután végighallgattak egy tanórát, a pápa ezt mondta: „Signora Rosa, ön olyat tesz, amit mi nem tudunk. Köszönjünk, mert ezekkel az iskolákkal megszenteli Rómát.”
Ettől kezdve a kormányzók és a bíborosok sorra kérték Rosát, hogy nyisson iskolát a városukban. Ő pedig fáradhatatlanul dolgozott, hiszen vallotta: az Örömhír befogadásának feltétele, hogy az emberek felszabaduljanak a tudatlanság sötétsége alól. Halálakor, 1728-ban már több mint negyven általa alapított lányiskola működött szerte Itáliában.
Rosa Venerinit XVI. Benedek pápa avatta szentté 2007-ben.
