Róma–Vatikán–Itália

Az Ecclesiae unitatem kezdetű apostoli levéllel a pápa változtatásokat eszközölt a II. János Pál által 1988-ban létrehozott Ecclesia Dei Pápai Bizottság szerkezetében. Levelében a pápa magyarázattal szolgál: a négy lefebvrista püspök kiközösítésének visszavonása a kánoni fegyelem terén hozott intézkedés volt. Ezzel egyidejűleg a tanbeli kérdések tisztázásáig a Szent X. Piusz Papi Testvériség nem élvezhet kánoni státuszt az egyházban, papjai nem gyakorolhatnak legitim módon semmilyen szolgálatot. Tekintve, hogy a problémák alapvetően tanbeli természetűek, a Szentatya úgy döntött, hogy újragondolja az Ecclesia Dei Pápai Bizottság szerkezetét, és azt szorosan a Hittani Kongregációhoz csatolja: a bizottság elnöke ezentúl a kongregáció prefektusa.

A gazdasági válság a Vatikán mérlegén

Július első három napjában ülésezett a Vatikánban a Szentszék szervezési és gazdasági kérdéseivel foglalkozó bíborosi tanácsa, amely megvitatta a Szentszék, illetve Vatikánváros 2008-as mérlegét. Tarcisio Bertone bíboros államtitkár vezette a megbeszéléseket, amelyeken a világ számos részéről német, spanyol, olasz, dél-afrikai, nigériai, továbbá perui, ausztrál, kanadai, venezuelai, Fülöp-szigeteki, valamint koreai és brazil bíborosok vettek részt. Az ülésről kiadott szentszéki közlemény megállapítja: a Szentszék 2008-ban 253 millió 953 ezer euró bevételt könyvelhet el, míg a kiadások meghaladták a 254 millió 865 ezer eurót. A mérleg tehát negatív: a tavalyi évet a Szentszék 911 514 euró mínusszal zárta. Vatikánváros Kormányzóságának 2008-as mérlege is magán viseli a globális gazdasági válság hatását: több mint 15 millió eurós mínusszal zárt. Ami a Péter-filléreket illeti, 2008-ban több mint 75 millió dollár támogatás folyt be alapítványoktól, illetve a hívektől. Az összeg némi csökkenést mutat az előző évhez képest, aminek hátterében az általános gazdasági helyzet áll. A legtöbbet az USA-beli, olasz és német hívek adományoztak, de a katolikusok arányát tekintve kiugró mértékű Korea és Japán hozzájárulása is.

Ima a G8-csúcstalálkozó résztvevőiért

XVI. Benedek pápa imádságra buzdította a híveket a dél-olaszországi L’Aquilában július 8–10-én tartott találkozó résztvevőiért. „Könyörögjünk a politikai és gazdasági élet felelőseiért, most különösen az olaszországi G8-csúcstalálkozón részt vevő állam- és kormányfőkért, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek az igazi fejlődést segítik elő; s azért, hogy döntéseiket a világ szegényeinek javát szem előtt tartva hozzák meg” – hangsúlyozta a Szentatya a július 8-ai általános kihallgatáson.

A Szentatya engedélyére várva

Szent Pál sírjának további tudományos kutatása, a csontmaradványok DNS-vizsgálata csak XVI. Benedek pápa engedélye alapján folytatódhat. A római Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatti szarkofág régészeti vizsgálata megerősíteni látszik a történelmi hagyományt, amennyiben a maradványok korát az I–II. századra tette. Pontosabb időmeghatározás még nem történt.

XII. Piusz-levéltár öt év múlva

A Vatikáni Levéltár vezetője, Sergio Pagano érsek július eleji bejelentése szerint az iratok rendezettsége öt év múlva fogja lehetővé tenni a kutatók munkáját XII. Piusz pápa (1939–1958) uralkodásának iratanyagában.

Állam- és kormányfők a pápánál

XVI. Benedek pápa július 7-én fogadta a Vatikánban Taro Aso japán kormányfőt (képünkön). A politikus ezt követően találkozott Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral, valamint Dominique Mamberti érsekkel, a Vatikán államközi kapcsolatokért felelős titkárával. A szívélyes hangú megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseit, különös tekintettel a gazdasági válságra, valamint Japán és a Szentszék elkötelezettségére Afrika iránt. Megállapították, hogy jók a kétoldalú kapcsolatok a távol- keleti ország és a Szentszék között, valamint hogy Japánban az állam és az egyház egyetértésben működik. A japán kormányfő a G8- csúcstalálkozóra érkezett Olaszországba. Kevin Rudd ausztrál miniszterelnököt július 9-én fogadta XVI. Benedek pápa. Megvitatták az aktuális nemzetközi és regionális helyzetet, utalással a vallásszabadság tiszteletben tartására és a környezetvédelmi problémákra. Lee Myung-bak koreai köztársasági elnökkel ugyancsak ezen a napon találkozott a Szentatya. A szívélyes hangvételű megbeszélések során a felek eszmét cseréltek a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, többek között a világméretű gazdasági válság hatásairól, elsősorban a legszegényebb országokra vonatkozóan és a Koreai-félsziget politikai és társadalmi helyzetéről. Stephen Harper kanadai miniszterelnököt, feleségét és kíséretét július 11-én fogadta a pápa. A megbeszélés során érintették a G8-országok csúcstalálkozójának témáit a Caritas in veritate új enciklika összefüggésében is. Nevezetesen foglalkoztak a gazdasági-pénzügyi világválsággal és annak etikai vonatkozásaival, a fejlődő országoknak nyújtandó segítséggel, a klímaváltozással, a leszereléssel és a nukleáris fegyverek csökkentésével. Figyelmet szenteltek továbbá a Közel- Kelet kérdésének és egyes országokkal kapcsolatban a vallásszabadság témájának. Kifejezetten Kanada helyzetével kapcsolatban az etikai értékekről, az élet, a család és a házasság védelmének kérdéseiről beszéltek.

A piarista rend új általános elöljárója

A Kegyes Iskolák Rendjének 46. egyetemes káptalanja július 4-én Pedro Aguado személyében megválasztotta a rend új általános elöljáróját a spanyolországi Peralta de la Salban. Az ötvenkét éves Pedro Aguado Bilbaóban született. Eddig a spanyolországi Emmausz provincia tartományfőnöke volt, korábban pedig a baszkföldi provinciát irányította. Az új rendfőnök négy asszisztensét is megválasztották: a krakkói születésű Mateusz Pindelski lett Ruppert József utóda, aki háromszor hat éven át volt a generális segítője, és aki a rend szenttéavatási ügyeinek felelőse Rómában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..