II.
távoli csillagok alatt
utamon arcod kutatom
III.
oly régóta várunk, jöjj
az ég, a föld, s mi kötve volt
az égi gyermek jászla oldja
valami csoda születőben
nincs szó rá, az ég dalol
egy angyal száll,
virrad valahol;
s a lámpás lobban,
apró fények
sóhajtó régi remények
s mi mind, kik itt lenn
sötétben járunk
virrasztva éjen, a jelre várunk
hogy szívünkben is, kérünk,
szüless meg
kit ígértek rég: a Gyermek.
