A kiállítás nem véletlenül nyílt meg a nagy, ókori filozófus születésnapján: Milánóban, aztán később Firenzében majd Budán is ez volt az a nap, amikor az uralkodók támogatásával és részvételével nagy lakomákat, azaz symposionokat rendeztek. A főszerepet nem a finoman elkészített sültek és finom borok játszották, hanem a tudós társalgás, Platón híres művének, a Lakomának a felidézése.
1497-ben, Budán a bajor származású Konrad Celtis alapította meg – a római akadémia példájára – azt a társaságot, amelyet Sodalitas Litteraria Danubianának hívtak. Magyarok, osztrákok, csehek, morvák, itáliaiak voltak tagjai között, akik csillagászattal, matematikával, orvostudománnyal, térképészettel, ókori szövegek kiadásával foglalkoztak szabadidejükben: „hivatalosan” pedig II. Ulászló kancelláriájának vagy az osztrák császár, Miksa alkalmazásában álltak. Mára kevés tárgyi emlék maradt tőlük: javarészt könyvek őrzik emléküket. Az olmützi származású Augustinus Moravus a társaság örömére, s emlékül az utókornak, az 1500-as évek elején készíttetett egy egészen különös arany boroskelyhet. E különleges kehely, korabeli csillagászati eszközök, számos értékes kötet tekinthető most meg a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításán, melyeket a legmodernebb számítógépes technikákkal készített vetítések, interaktív játékok tesznek érthetővé és érdekessé.
