Az első újszövetségi szent évet 1300-ban hirdette meg VIII. Bonifác pápa. A rendes szent éveket eleinte ötvenévenként, 1450 óta huszonöt évenként tartják. A most következő rendkívüli szent évet Ferenc pápa március 13-án jelentette be a Szent Péter-bazilikában tartott 24 óra Istenért elnevezésű bűnbánati liturgia során, amikor maga is gyóntatott, illetve látható módon végezte el szentgyónását.
A pápa beszédében azt mondta, hogy a most következő szent év „az egyház útjának új szakaszát” nyitja meg, amely az irgalmasság evangéliumát viszi el minden emberhez. A szentatya úgy fogalmazott: sokszor gondolkodott már arról, „miként tölthetné be az egyház meggyőzőbben a küldetését, hogy az irgalmasság tanúja legyen”. E cél elérése felé az első lépés csak a „spirituális megtérés” lehet. Ezt szolgálja a mostani szent év.
Az irgalmasság Ferenc pápa tanításának eddig is egyik gyakran visszatérő témája volt. Idén év elején a szentatya hangsúlyozta: „Ez az irgalmasság ideje. Fontos, hogy a hívők megéljék az irgalmasságot, és az valamennyi társadalmi réteget átjárja.”
A rendkívüli szent év megszervezését a szentatya az Új Evangelizáció Pápai Tanácsára bízta. A szent év, mely – amint a vatikáni közleményben olvassuk – „meghívás a zsinat által megkezdett mű folytatására”, pontosan az alapvető reformokat elindító II. vatikáni zsinat befejezésének (1965. december 8.) ötvenedik évfordulóján kezdődik.
A szent év alatt a vasárnapi szentmisékben Szent Lukács evangéliumát olvassuk, akit az irgalmasság evangélistájának neveznek. A rendkívüli szent évet hivatalosan április 12-én, az irgalmasság vasárnapján hirdetik meg.
(KAP)
