Reményünk nincs válságban

A témaválasztás jellege szintén hagyományos: átfogó és aktuális, egyszersmind az általános és a keresztény életfelfogáshoz is kötődik. Az előadók és a résztvevők a globalizálódás, a szolidaritás és a közteherviselés összefüggéseit a már kibontakozott és még mélyülő válságfolyamatokra irányuló figyelemmel veszik szemügyre. Egy kétnapos rendezvényen természetesen nem tárgyalható részletesen e témakör minden fontos vonatkozása – a résztvevők négy perspektívából kapnak áttekintést és vitathatnak meg aktuális kérdéseket. Az előadók valamennyi szekcióban az általuk választott perspektívából vetnek fel súlyponti kérdéseket, keresnek válaszokat.

A szélesebb társadalmi-gazdasági összefüggéseket vázolja fel Bod Péter Ákos, Deák Dániel és Szalai Ákos. Az elmúlt évtized fordulatokban gazdag folyamatait, a globális, regionális és helyi szerveződések körében kialakuló egyensúlyvesztés okait és velejáróit láttatva érthetőbbé tehetők az alkalmazkodási követelményeket támasztó változások (így a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése, a foglalkoztatási gondok, az interkulturális és migrációs konfliktusok, a környezetterhelő növekedés, az erőforrások kimerülése, a mobilitás növekedése, a média szerepének változása).

A globalizációs folyamatok teológiája is fontos téma. A kereszténység történelmi küldetése a kezdetektől globális, így az ebből következő szerepek és struktúrák, az ezeket ma érő kihívások is. Emellett kétezer év történelmi tapasztalatai között bőven akadnak válságtapasztalatok is, nem kevés tanulsággal. Az előadók – többek közt Máté-Tóth András teológus és Pákozdi István egyetemi lelkész – figyelme kiterjed a közösségek moralitásával (így például a közjóval, a szolidaritással, a közteherviseléssel) összefüggő kérdésekre.

Farkas Beáta és Skrabski Árpád előadásainak tárgya a magyar társadalomban megjelenő krónikus és akut válságtünetek köre lesz. A szolidaritás és a társadalmi tőke fogyatkozása világszerte észlelt folyamat, amelynek vannak sajátos kelet-közép-európai és azon belül magyarországi vonatkozásai. Az egyház szociális tanításának hazai elfogadottsága és érvényesülése a mára kiéleződött társadalmi feszültségek oldódásának fontos tényezője lehet.
A szakszerű és részletes áttekintés eredményeire, következtetéseire alapozva lehet felvetni, alkalmasint valamilyen mértékig megválaszolni azt a kérdést, hogy mik a keresztények (egyházak, kisközösségek, egyének) tennivalói (lehetőségei és felelőssége) a válsághelyzetben és egy fenntartható jövőhöz vezető úton.

A kongresszust, amelynek a püspöki palota ad otthont, szerdán este Veni Sancte nyitja, szombaton délelőtt pedig Te Deum zárja. A Pax Romana-érmet ebben az évben ismét ketten kapják meg. Kísérőprogramokra is jut idő: csütörtökön este Keresztesné Várhelyi Ilona művészettörténész a Munkácsy-trilógia szimbólumairól tart előadást, pénteken este pedig a hallgatóság Sándor György humoralistát hallgathatja meg, aki a Semmittudás egyeteme című előadásával lép fel.