Rácbúcsú Ercsiben

Az első jelentős bejövetel 1629–30-ra tehető, ekkor a boszniai ferencesek vezetésével találtak új otthont a Duna mellett az ercsi rácok. Szigeti Lukács, Tamás vajda és Rácz Farkas vezetésével egyezséget kötöttek a helyi magyar földesurakkal a letelepedés ügyében. Egyaránt adóztak a magyar és a környékbeli török földesuraknak, mert Ercsi (rácul „Erčin”) a budai török szandzsákhoz tartozott. Az itt otthont találók újrahonosították a földművelést, az állattenyésztést, a szőlő- és gyümölcstermesztést, és megindultak a dunai vízimalmok is. Ercsit már 1638-ban „Boldog Asszony Városa”-ként emlegették.

A település első templomát a török utáni időben az illír telepesek emelték Nagyboldogasszony tiszteletére. A helyiek adakozásából és a magyarországi katolikus délszlávok jelentős támogatásával készült el, az 1760-as években azonban elbontották. Ercsi ma is álló plébániatemplomát Szapáry Péter gróf építtette 1762–1767 között, a titulusa nem változott. Már az 1747. évi Canonica Visitatio arról értesít, hogy augusztus 15-én számos zarándok érkezik ide a búcsúra, különösen a környékbeli Adony, Ráckeresztúr, Érd, Szigetújfalu és Tököl hívő lakói. A zarándoklatok akkor váltak tömegessé, amikor Mészáros Lukács harminckét éves ercsi jobbágy fogadalomból vásárolt egy Mária-képet, és elhelyezte a Csöpögő forrásnál, ahová a szőlőben dolgozók inni jártak. Később itt emeltek kápolnát Szapáry gróf jóvoltából, s a kép ott kapott helyet. Számos csodás történet keringett a nép körében, egyre többen kérték az ercsi Boldogságos Szűz Mária közbenjárását, segítségét. A kép aztán átkerült a templom egyik mellékoltárára. 1792-ben elkészítették a kép vászonra festett másolatát, az maradt a zarándokok által gyakran meglátogatott kápolnában.


Az ercsi búcsú nagyon fontos a helyi rácok számára is, hiszen a délszlávoknál különös tisztelet övezi Szűz Máriát. A kápolnából a templomba átkerült másik kegykép, az úgynevezett illír-rác Madonna-kegykép az oltár mögött kapott helyet, két évvel ezelőtt restauráltatta a helyi horvát nemzetiségi önkormányzat. Szili Istvánné elnökhelyettes az összefogásra hívta fel a figyelmet: a 2010-es rác karácsonyon hirdettek gyűjtést, s az ercsi lakosság mellett Tököl hívő közössége és a budapesti horvát konzulátus adta össze a szükséges ötszázezer forintot. A helyreállítás közben derült fény arra, hogy a képet Falkóner József Ferenc oltárképfestő készítette. Horváth Árpád SJ A Szív újságban megjelent cikkében a kegykép érdekességére hívta fel a figyelmet: „Különös, hogy a Mária ezen a festményen áll, és nem ül, mint ahogy a királyi kellékekkel ellátott Madonnaábrázolásokon általában lenni szokott. A gyermek az egyik kezében egy keresztes glóbuszt tart, a mindenre és mindenkire kiterjedő »uralom« királyi szimbólumát. A Madonna szabad kezében (…) látható egy fehér liliom, a tisztaság, az Istennek felajánlott élet, a teljes önátadás szimbóluma.” (A Szív, 2013–14. december–január, 118. oldal)

A rácbúcsú mindig nagy esemény Ercsiben, így volt idén is. A horvát nyelvű szentmisét (rácmisét) meghívott lelkipásztor, Darnai József Ágoston sásdi plébános mutatta be, közreműködött a tököli templomi rác kórus. Kovács Piroska Mária nővér, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja tartományfőnöknője a drinai vértanúk boldoggá avatásáról beszélt, egyikük ugyanis, Bernadeta Banja (Bánya Bernadett) magyar származású. Piroska nővér az ercsi horvát kisebbségnek ajándékozta a boldoggá avatáson készült filmfelvételt, s elmondta, hogy Sásdon kápolna épül a vértanú nővérek tiszteletére. A hagyományokhoz hűen a liturgia végén a hívek megkerülték az oltárt, s fejet hajtottak az illír-rác Madonna-kegykép előtt. A templomból a nemzetiségi viseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak menete a művelődési házba vonult, ahol kezdetét vette a zenéstáncos rác bál a lórévi Selo zenekar közreműködésével.

Fotó: Gajdó Ágnes