A pillekosborok (Phalaenopsis, ejtsd: falenopszisz) zöme trópusi és szubtrópusi vidékekről származnak, de a mi éghajlati zónánkon is megtalálhatók fagytűrő fajai. A meleg vidékeken tenyésző kosborfélék virágai jóval feltűnőbbek, szín- és formagazdagságuk messze túlszárnyalja a mérsékelt vagy kontinentális klímán élő rokonaiét.
Származásuk, fajuk szerint más és más az igényük. A pillekosbor a könnyebben nevelhető orchideafélék közé tartozik, és feltehetően ezért foglalkoznak az orchideagyűjtők közül a legtöbben ezzel a fajjal. A nemesítések, keresztezések révén megszámlálhatatlan fajtája jött létre, és olykor nehéz megállapítani, hogy valóban pillekosborral van-e dolgunk vagy más orchideafélével.
A pillekosbor a talajlakó orchideák közé tartozik (vannak ugyanis fán lakó, úgynevezett epifiton fajok is). A tápanyagot a talajban lévő fakorhadékból és más szerves anyagokból veszik fel. A közeg, amelyből a gyökerek táplálkoznak, rostos anyagból (kéregdarabkák, tőzegmoha), lombföldből és lazító anyagból (cserépdarabok, habosított agyaggolyók, kőzúzalék) áll. Gyakorlott orchideatermesztő maga készíti a földkeveréket, a kezdő pedig szaküzletben megvásárolhatja.
A pillekosbor nevelése nem állítja megoldhatatlan feladat elé az orchideákkal éppen most ismerkedő növénykedvelőt. Párás, egyenletes, 15-22 fok közötti hőmérsékleten jól fejlődik. Fontos, hogy ne változzék hirtelen a növényt körülvevő hőmérséklet. Nyáron akár a kertbe is kikerülhet fokozatos szoktatás után. A perzselő napsütés kárt tesz benne, ezért árnyékoljuk vagy tegyük olyan helyre, ahol szűrt fényt kap. Télen is legyen világos helyen, lehetőleg növényablakban vagy szobai üvegházban.
Szaporítása – ami nem egyszerű – hajtásdugvány gyökereztetésével történik. Lehet ugyan magvetéssel is új növényeket nevelni, de ezt bízzuk inkább szakemberre, mert nagyon steril körülmények között van csak esély az igen apró, porszerű magvak csírázására.
Közvetlenül a virágzás után válasszunk le némi gyökérzettel rendelkező hajtásokat az anyanövényről és ültessük át orchideaföldbe. Lényeges, hogy a földkeverék ne legyen sem túl nedves, sem túl száraz. Célszerű naponta kézi vízpermetezővel nyirkosítani. A pillekosbort meg kell időnként trágyázni, de csak nagyon enyhe, maximum egyezrelékes oldatot szabad a gyökerekhez juttatni. Hatásosabb és biztonságosabb, ha tavasztól őszig lombtrágyával tápláljuk. Télen erre nincs szükség.