A sajtótájékoztató kiemelt témájaként szerepelt az a közös nyilatkozat, amely megfogalmazza, hogy a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyarországi Unitárius Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház és a Magyar Ortodox Egyház vezetősége megdöbbenéssel értesült a Magyar Televízió Zrt. (MTV) 2010-es évi műsorrendjének tervezett változásairól. Az egyházak vezetőinek értesülése szerint az MTV-t érintő, jövő évre tervezett költségvetési elvonások súlyosan veszélyeztetik az MTV közszolgálati feladatvállalását, hiszen nem teszik lehetővé újabb vallási műsorok készítését. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően, valamint a 2000. január 1-jén hatályba lépett, az MTV és a nyolc történelmi egyház, illetve felekezet között létrejött megállapodás értelmében a közszolgálatot végző MTV a közszolgálatot végző történelmi egyházak és felekezetek szerepvállalásához, hitéleti, erkölcsi, oktatási, nevelési, szeretetszolgálati és missziós tevékenységének bemutatásához a műsorokon keresztül nyilvánosságot biztosít. A megállapodás rögzíti az együttműködés szabályait, biztosítja keretét, és garantálja a műsorkészítés biztonságát. A megállapodás szerint a műsorok készítésének személyi, technikai és anyagi feltételeit az MTV biztosítja a Vallási Műsorok Szerkesztőségének keretén belül. Az együttműködési megállapodás megváltoztatásához a felek együttes akarata szükséges. A történelmi egyházak és felekezetek tiltakozásukat fejezik ki a megállapodás egyoldalú megsértése miatt, amely súlyosan diszkriminálja és ellehetetleníti az egyházak közszolgálati szerepvállalását – szerepel a felekezetek közleményében. A sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros beszélt arról is, hogy a püspöki konferencia ülésén reflektáltak azokra a hírekre, melyek szerint ismét politikai indíttatású keresztállító akció kezdődött Magyarországon. „Erről egy bizonyos politikai csoport leveleiből értesültünk – mondta a bíboros –, amely felhívta figyelmünket ennek veszélyére, és mintha azt feltételezte volna, hogy egyházunk képviseletében vesznek részt ezen – akár liturgikus jelleggel is – katolikus papok. Ilyenről természetesen szó sincs. Azt hiszem, hogy ez az előző években is előfordult stratégia részét képezi: összefüggésbe hozni egyházunkat olyan jelenségekkel, amelyek tartalmával nem tudunk azonosulni. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a karácsonyi előkészület, az adventi időszak megünneplése méltó módon történjen. Az egyháznak megvannak a saját liturgikus előírásai és hagyományai a karácsony előkészítésére. Természetesen az országban ezerszámra állnak határkeresztek, közterületen szobrok és feszületek, amelyeket tisztelni, jól karban tartani vagy akár felújítani közös kötelességünk. A helyi önkormányzatokkal együttműködve sok helyen szép eredmények is vannak. Magam szenteltem fel például egy közterületen lévő keresztutat, kőből készült kálváriát. Ezek természetesen nem puszta dísztárgyak, hanem nagyböjt idején keresztutat végzünk egy ilyen kálváriánál, ezért épült. Közterületeken a kereszt látványa nagyon is helyénvaló, nincs azzal semmi probléma a mi országunkban sem, de Európa-szerte sem. Viszont annak a politikai eszközként való felhasználásával mi nem azonosulhatunk. A térségben ez sem egyedülálló. Tudjuk, hogy idén tavasszal Ausztriában az európai parlamenti választások előtt volt hasonló próbálkozás a kereszt használatára. Akkor Schönborn bíboros rendkívül világos nyilatkozatot tett. A 2000-es évek elején az Apostoli Szentszék instrukciót adott ki az Eucharisztiával kapcsolatban. Ebben szerepel, hogy sem a szentmisét, sem más liturgikus szertartást politikai események díszleteként, járulékaként ne végezzünk. Azt hiszem, hogy ez önmagában is általános iránymutatás, amelyhez mindig vissza kell térnünk, ha ehhez hasonló helyzetek adódnak.” Újságírói felvetésre reagálva az MKPK elnöke kitért az 1945 előtti egyházi birtokok után járó kártérítés kérdésére is, amelyről november 23-i számában írt a Népszabadság. Erdő Péter elmondta, ez az ötlet itthon csak szakértői szinten vetődött fel, külföldön azonban több példa is van a kárpótlás e formájára, például Romániában és Szlovákiában is. Ott azonban ez egyáltalán nem érintette az egyházak közszolgálati tevékenységének támogatását. Ha itthon is szó volna erről, a teljes természetbeni kárpótlás akkor sem lenne lehetséges. Ugyanakkor ha az egyik felekezet kapna vissza földvagyont, termelőeszközt, akkor az ilyen kárpótlásra a katolikus egyház is igényt tartana, az egyenlő bánásmód elve alapján. Mindenesetre az egyházak finanszírozását hosszú távon is rendezni kell – tette hozzá Erdő Péter bíboros. Mindemellett arról is szó esett az MKPK téli ülését záró sajtótájékoztatón, hogy a papság éve alkalmából nemzetközi teológiai kongresszust szervez a Papi Kongregáció, Krisztus hűsége a pap hűsége címmel Rómában. A jövő márciusi eseményen a konferenciát Udvardy György püspök képviseli majd. A Magyar Katolikus Kultúra programsorozat keretében jövőre Hagyományőrzés vagy újpogányság címmel országos előadássorozatot szervez a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A konferencia során a testület Juliusz Janusz érsek meghívására látogatást tett az apostoli nunciatúrán.
