Fotó: Lambert Attila
A teológia terén elért eredményeiért nemrég átvehette a Stephanus Alapítvány és a Szent István Társulat által alapított kulturális díjat. Milyen érzések fogalmazódtak meg Önben e kitüntetéssel kapcsolatban?
– A Stephanus-díjnak komoly rangja van nemcsak Magyarországon és nemcsak a régióban, hanem az egész Katolikus Egyházon belül. Ez arra is visszavezethető, hogy a Stephanus Alapítvány a kezdetektől figyelt arra, hogy e díjnak a hazaiak mellett külföldi kitüntetettjei is legyenek. Mivel ezt megelőzően számos neves bíboros, tudós – köztük egykori professzoraim némelyike is – megkapta ezt az elismerést, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy ebben a díjban részesülhettem. Nem volt idegen ez a közeg, hiszen már többször is előfordult, hogy laudációt mondtam a díj átadásánál. Azonban külön megtiszteltetést jelentett számomra, hogy az én esetemben ezt Bruno Esposito OP, a Pápai Aquinói Szent Tamás Egyetem (Róma) professzora tehette meg.
Tudományos életműve rendkívül gazdag. Mit emelne ki belőle?
– Ha a legszigorúbb tudományos mérce alapján nézem a munkáimat, akkor az érett középkorban született kánonjogi gyűjtemények eredeti szövegverzióinak rekonstruálását, a legkorábbi kéziratok azonosítását, eredeti szerkezetük helyreállítását, valamint keletkezési helyük és idejük megállapítását tenném az első helyre. Munkáimnak van egy közös nevezője. Akár a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos kutatásokat folytattam, akár egy kódex tartalmát írtam le, vagy a XI. századi, elsősorban VII. Gergely pápához és reformjához fűződő döntéseket elemeztem, a fő kérdés ugyanaz volt, mint ami a kortárs jogtudomány témájában publikált cikkeimben is megtalálható: az Egyház szervezett működésének függetlensége.
A szentségeket Jézus Krisztus alapította, vizsgálatuk teológiai kérdés, a kánonjog ennek tartalmát csak egyfajta külső védelemmel látja el. Kutatása azért fontos, mert a szentségek jelentik az Egyház gerincét, a szentségek hozzák létre a teljes intézményrendszert. Ezért jelent meg a Stephanus-díj átadásával egy időben Az egyházi intézményrendszer története című összefoglaló művem. Az utóbbi időben egyébként a szakma nem foglalkozott intézményként a szentségekkel, pedig ezek hozzák létre az egész működő rendszert: az egyházmegyék, a plébániák rendszerét, de tulajdonképpen a zsinati szisztémát is. Ez határozza meg azt is, hogy az éppen aktuális állami hatalommal milyen az Egyház viszonya. Érdemes azt is kiemelni, hogy bár nálunk a történelmi korszakolásnál még megmaradt az újkor és legújabb kor felosztás, a nyugati gondolkodásban a modern kor kifejezést használják, ami azt is jelenti, hogy az 1545-ös trentói zsinat és az I., valamint a II. vatikáni zsinat egyazon korszakban zajlott. Ez így jelenik meg az én könyvemben is, ezzel is jelezve a zsinati folyamat összhangját a szentségek fejlődésénél. Ugyanis minden egyetemes zsinat visszamutat az előzőekre. A II. vatikáni zsinat lábjegyzetei is számtalanszor utalnak a trentói zsinatra.
Összefoglalva tehát, munkásságomban a legfontosabb eredménynek az egyes szentségekkel kapcsolatos egyházfegyelem kikristályosodásának leírását tartom.
Ön 2011 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. Jelenleg hol helyezkedik el a magyar felsőoktatási rendszerben a PPKE?
– A Pázmány Péter által 1635-ben alapított és a kommunista diktatúra idején ellehetetlenített egyetem 1992-ben új formában folytathatta munkáját. Ebben nagy szerepet játszott Szent II. János Pál pápa 1990-ben megjelent Ex corde ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezése a katolikus egyetemekről. Ez tette lehetővé, hogy a püspöki kar is létrehozhasson katolikus egyetemet. A Pázmányt az állam is elismerte, a Szentszék pedig 1999-ben alapító okiratban is megerősítette elismerését. Ezt a folyamatot oktatóként is figyelemmel kísérhettem. Kezdetben arra alapoztuk az egyetem fejlődését, hogy a katolikus középiskolák tanulóit, a katolikus családok gyermekeit szólítottuk meg. Ma már elmondhatjuk, hogy diákjaink nagy része az egyetem színvonaláért, és nem csupán a felekezeti jelleg miatt jön hozzánk.
A Pázmány 2017-re elérte azt, hogy nemcsak stabil és versenyképes szereplője a magyar felsőoktatásnak, hanem az egyik legjobb egyetem Magyarországon.
Itthon is megfigyelhető, hogy a társadalom részéről egyre nagyobb az igény az egyetemi végzettség megszerzésére, megszerezhetőségére. A magyar felsőoktatás két irányban fejlődik. Az intézmények egyrészt törekszenek arra, hogy a hallgató minél jobb minőségű képzést kapjon, s ezáltal növekedjen a diplomák értéke. Másrészt pedig igyekeznek nemzetközivé válni. Ez nemcsak azt a célkitűzést jelenti, hogy a magyar diplomát külföldön is elismerjék, hanem annak támogatását is, hogy a hallgatók és a professzorok más országok egyetemein töltsenek el egy vagy két félévet. Ennek klasszikus példája az Erasmus program. Ezzel egy időben érzékelhető egy ellentétes irányú mozgás is. Minden egyetem erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy egyre több külföldi diák tanuljon a falai között. A nemzetközi hallgatói mobilitás terén a Pázmány előkelő helyen áll, az első tíz magyar egyetem között szerepel.
A Pázmány nemzetközi kapcsolatai jelentősen bővültek az utóbbi években. Ezzel hozható összefüggésbe az egyetem kiemelt státusza.
– Intézményünk 2013-ban nyerte el először a kiemelt egyetem státuszt, amelyre a nemzetközi kapcsolatrendszerünk miatt váltunk érdemessé. Rektorként Erdő Péter is törekedett arra, hogy minél több – elsődlegesen a Szentszék által elismert – egyetemmel legyen szoros együttműködésünk. Fodor György rektorsága idején mindez tovább bővült, ekkor épült ki az Információs Technológiai Kar (ITK), amely amerikai egyetemekkel vette fel a kapcsolatot. Jómagam 2007-től az egyetem rektorhelyettese voltam, feladatom a nemzetközi kapcsolatok ápolása lett. Sikerült elérnünk, hogy 2016-ban intézményünk nemzetközi akkreditációt is kapott. Továbbra is nagy hangsúlyt helyezünk a kimagasló európai és amerikai egyetemekkel való együttműködésre. Olyan felsőoktatási intézményekről van szó, amelyek identitása összeegyeztethető egy katolikus egyetem szellemiségével. Mára elmondható, hogy az egyetemek számára létrehozott workshopokon nagy számban keresik meg a Pázmányt neves egyetemek azért, hogy stratégiai együttműködést kössenek vele. A kettős és a közös diploma kiállítására is e nemzetközi szerződések révén van lehetőség, amelyek száma évről évre növekszik.
Nemrég Egyiptomban járt. A Pázmány a közelmúltban a koreai, az örmény vagy az Egyesült Arab Emírségekben található egyetemekkel is kötött együttműködési megállapodást.
– Valóban, „harmadik lábként” már Fodor György rektor vezetése alatt felvettük a kapcsolatot a közel-keleti egyetemekkel. Fontos utalnunk arra a tényre, hogy az említett térségre a Pázmány már akkor komoly figyelmet fordított, amikor a közel-keleti konfliktusok még nem szerepeltek az újságok címlapján. Az utóbbi években újabb keleti és távol-keleti kapcsolatokkal gazdagodott az egyetemünk.
Vonzó a fiatalok körében a Pázmány?
– Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a felvételi rangsorok általában a legmagasabb pontszámot kívánó vagy a legnépszerűbb szakokat közlik, illetve azt, hogy mely egyetemre vették fel a legtöbb hallgatót. Mindez azonban sajnos figyelmen kívül hagyja az egyes egyetemek kapacitását, vagyis az állam által rögzített hallgatói létszámot. Sokkal pontosabban mutatná a valós helyzetet, ha azt vizsgálnák, vajon az objektíve felvehető hallgatói létszámhoz képest végül hány diák került be az adott intézménybe. Ha így nézzük, akkor a Pázmány az egyik legkedveltebb egyetem Magyarországon. Nálunk a rendes és a pótfelvételi eljárás keretében kilencven százalékot meghaladóan sikerült feltölteni a hallgatói kapacitást. A következő években a demográfiai mutató romlása miatt várható, hogy az egyetemek fokozott mértékben fognak versenyezni a hallgatókért. Ebben a megmérettetésben a Pázmány jó esélyekkel indul.
Miért jönnek ide szívesen a hallgatók?
– Ennek oka többek között a Pázmány méretében keresendő. Tizenegyezer hallgató tanul nálunk, így valóban személyes képzést tudunk kialakítani. A diákok közvetlen, személyes kapcsolatba kerülhetnek a tanárokkal, a professzorokkal, a tanszék vezetőjével vagy akár az egyetem vezetésével is. A nyílt napokon egyértelművé válhat a leendő hallgatók számára, hogy a Pázmányon az egyetemi élet közösségi lét, itt felsőbb éves tutorok segítik majd őket a tanulásban. Ez a személyesség lehetővé teszi, hogy a fiatalok az előadás után feltehessék kérdéseiket, s így elmélyülhessen a közös munka. Ez az atmoszféra egyike a Pázmány sajátosságainak, a nagyobb egyetemeken erre nincs lehetőség.
Elmondhatjuk, hogy a Jog- és Államtudományi Karunk (JÁK) az első az országban, de a Bölcsészettudományi Kar (BTK) képzései is magas színvonalúak. Az ITK képzése is vezető helyet foglal el a maga területén. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a nálunk végzett hallgatók közül igen sokan szeretnének az egyetemen maradni. A JÁK oktatóinak legnagyobb része olyan szakember, aki korábban a karon végzett. Ez azt is jelenti, hogy a sajátos „pázmányos” identitás meghatározó maradhat a jövőben is. Ez azért fontos, mert korunkban gyorsan változnak körülöttünk az értékek, ám ez a szekuláris világgal folytatott értékharc az intézményünkön belül sokkal kevésbé jelentkezik.
Hamarosan megkezdődik az új tanév. Lesznek esetleg változások az előző időszakokhoz képest?
– Az egyetemi életben egy akadémiai év mindig a különböző szintű képzések, kutatási programok, konferenciák, tudományos eszmecserék és a meghívott neves professzorok előadásainak gazdag kínálatát ötvözi. A 2017/18-as tanév tekintetében mindebből először is talán a PPKE Laudato si’ Kutatócsoportja által szervezett, a szakma világviszonylatban is legkiválóbb szakértőinek konferenciáját emelném ki, amelyre Rómában kerül sor. De ugyanitt említhetem a Nemzetközi Kánonjogi Társaság Világkongresszusát is, amely szintén Rómában lesz. A kutatás terén mindenképpen kiemelendő a Laudato si’ Kutatócsoport munkájának székesfehérvári megindulása. Az oktatásban a legjelentősebb újdonságot a JÁK és az ITK által meghirdetett több új szakirányi továbbképzés elindítása, valamint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet képzésének angol nyelvű bővítése jelenti. A tanév folyamán jelentős előrelépéseket tervezünk a hazai egyetemközi együttműködések erősítése terén. Ezzel párhuzamosan pedig újabb fázisába lép a nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok fejlesztése a távol-keleti és a latin-amerikai térség tekintetében.
