A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán március 24-én tartották azt a konferenciát, amely a 375 éve alapított intézmény tiszteletére rendezett sorozat egyik része volt. Fodor György rektor, majd Schanda Balázs kari dékán köszöntötte a hallgatóságot. A konferencián a kar oktatói tartottak előadásokat. Elsőként Szabó István beszélt a magyar államiság és Pázmány Péter viszonyáról. A történelmi háttér felvázolásával, Pázmány leveleiből, valamint a kortársak véleményéből vett idézetekkel színes és mozgalmas képet festett a török és Habsburg, valamint a keresztény és muzulmán világ között őrlődő Magyarországról, és ebben a helyzetben Pázmány helytállásáról és szerepéről. Kőrösi István Pázmány Péter gondolatai az emberről, magunk megismeréséről és a pedagógiáról címmel tartott előadást. Kiemelte Pázmány ma is érvényes gondolatait az Istentől kapott javak felismeréséről, valamint a „szenvedélyek”, például a kevélység és a rossz nyelv megismeréséről és leküzdéséről. Hangsúlyozta, hogy Pázmány a Szent Ignác-i pedagógia követőjeként nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok nemek szerint különböző nevelésére. Frivaldszky János Pázmány érvelési technikájának bemutatásáról és időszerűségéről beszélt, majd Varga Zsolt a bíboros ma is érvényes tanácsairól tartott előadást, amelyeket a közcselekvésben dolgozóknak adott hajdan. Hangsúlyozta, hogy a hatalomgyakorlásban, a bíráskodásban és az oktatásban is fontos tulajdonságok a valóságérzék, az igazságosság és az indulatmentesség, amelyre Pázmány buzdította az olvasókat. Jobbágyi Gábor Az igazságosság megjelenése a középkori magyar magánjogban és Pázmány Péter műveiben címmel beszélt az igazság és az igazságosság tulajdonságairól. Hársfai Katalin szintén az igazság és igazságosság témaköréről tartott előadást, jelesül a bírók, valamint a bíráskodási tevékenység során betöltött szerepéről. Ebben kiemelte, hogy fontos a gonosztevők megbüntetése, a megvesztegethetetlenség és a személyválogatás nélküli igazságszolgáltatás gyakorlata – miközben Pázmány arra is figyelmeztette a bírákat, hogy ne feledkezzenek el saját bűnös voltukról sem. Schanda Balázs a Felekezeti kérdés – tolerancia – vallásszabadság című előadásában hangsúlyozta Pázmány ma is példamutató hozzáállását és írásainak jó irányba befolyásoló hatását. Pázmány ugyanis kora valóságát és az ország állapotát vette szemügyre, és ezekből kiindulva tekintette végig a fent említett kérdésköröket. Botos Katalin XVI. Benedek pápa legutóbbi enciklikájáról beszélt. Párhuzamot vont Pázmány kora reménytelennek tűnő helyzete és a mai Európa között, és kiemelte a főpásztor helytállását és útmutatását, amelynek segítségével a magyarság fel tudott emelkedni ebből az állapotból. Andrási Dorottya a hit és az oktatás összekapcsolódásáról beszélt, különösen arról, hogy mindez hogyan játszott szerepet Pázmány életében, valamint a leveleiből a ma olvasóira is ható, az értelem meggyőzésére irányuló pedagógiai tevékenységéről. Ez a pedagógia tehát nem öncélú, a pillanatnyi helyzeten túl nem tekintő tevékenység volt, hanem a túlvilágra, az örök értékekre összpontosító folyamatos nevelés. Varga Győző a szeretetről mint fogalomról és mint szolgálatról beszélt. Elmondta, hogy a Dél-Amerikában működő jezsuita szerzetesek háromnégyszáz éve miként hoztak létre szereteten alapuló államot, amelynek nagyon rövid idő alatt több százezer lakosa lett. Pázmány élete, máig érvényes gondolatai hasznos tanácsokat adnak a ma emberének. Az ország helyzete nem sokban tér el az akkoritól – az örök értékekre és a keresztény erényekre mutató prédikációi mindenki számára az Istenhez vezető utat jelölik ki.
