Egy évvel később, a tiszai jégzajláskor támadt vihar a partra sodort egy emberi tetemet. Halászok húzták a partra a holttestet, és valaki felismerte a reverendás, negyven év körüli férfiben a sokak által szeretett plébánost, a bátor papot, aki kiállt nemzete mellett: hallatta hangját, amikor látta, hogy elveszik az emberektől jogos tulajdonukat, sokakat öngyilkosságba kergetve (erőszakos téeszesítés), és kiáltása talán az elnyomó hatalom vezetőihez is eljutott akkor, amikor nem hagyta szó nélkül az embertelenséget, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtását követte: a megtorlás dermesztő tetteit. Levelet írt ez ügyben Kádárnak, és az akkori szovjet nagykövetnek, Andropovnak is.
A kommunista hatalom emberei csak a megfelelő pillanatot várták, hogy kiadják a parancsot a három pribéknek, akik azután végrehajtották a feladatot, brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a köztiszteletben álló papot. De a hívek és a családtagok hiába láthatták meggyilkolt plébánosuk testén a puskatus nyomait, a kivert fogak helyét, némaságra ítéltettek, nem mertek beszélni a történtekről. A félelemmel teli hallgatás évtizedei következtek, egészen a rendszerváltozásig. 1989 júliusában az Új Emberben egy zaklatott hangú olvasói levél idézte fel a múltat, a nyilvánosság elé tárva Kenyeres Lajos vértanúságát.
Ma kopjafa áll a gyilkosság helyszínén, a Tisza-parton, és emléktáblák szólnak a történtekről a tiszavárkonyi, és átellenben, a martfűi templom falán. A martfűi Tisza-part közelében találták meg a holttestet, amelyet a túlpartról sodort oda a viharos jégzajlás, ötven évvel ezelőtt. Tamási József tiszaföldvári plébános Kenyeres Lajos sorsát bemutató rövidfilmet, mozgóképes meditációt készített, amely többek közt ezekre a helyszínekre is elvezeti a nézőt. A filmet levetítik Martfűn a holttest megtalálásának évfordulóján tartandó emlékünnepen, február 24-én. Aznap délután 3 órakor a martfűi templomban koncelebrált szentmisét tartanak a vértanú pap emlékére Beer Miklós váci püspök vezetésével. A püspök az Új Embernek elmondta, hogy az egyházmegye kezdeményezte Kenyeres Lajos vértanú plébános boldoggá avatását. A folyamat a dokumentumok, emlékek, iratok, levelek és a vértanú életéről tanúskodó beszámolók meghallgatásával, rögzítésével elkezdődött.
