Még lehet jelentkezni a pécsi taizéi találkozóra – András testvér, a taizéi közösség egyetlen magyar szerzetes tagja nyilatkozott lapunknak az október 23. és 25. között Pécsett sorra kerülő taizéi találkozóról, amelyre október elejéig várják a fiatalok jelentkezését.
XVI. Benedek pápa csehországi apostoli utazása alkalmából az egyetemisták levélben biztosították hálájukról a Szentatyát, amiért fölkeresi országukat és megerősíti őket a hitben.
A loretói ifjúsági találkozó magyar résztvevőivel beszélgettünk – „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek: övék a mennyek országa” – címmel a közelmúltban zajlott az olaszországi Mária-kegyhelyen a Földközi-térség fiataljainak nyolcadik találkozója (Agora). Az egyhetes rendezvényre három kontinensről érkeztek a résztvevők a montorsói II. János Pál Központba.
Életminőség és család – Szegények és gazdagok minden társadalomban voltak, de amikor a rászorulókkal való szolidaritás kiegyenlítette a legsúlyosabb egyenlőtlenségeket, akkor a szegénység nem okozta emberek, embercsoportok leszakadását, végleges elnyomorodását.
Mit jelent az anyanyelv? „A meghatározás szerint: anyanyelvnek azt a nyelvet nevezzük, amelyet az ember gyermekkorban a szüleitől vagy a a környezetétől megtanul, és azt mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.”
Talán mondanunk sem kell, hogy papjaink csak a Szentlélek segítségével, az ő erejében (vö. Lk 4,14) képesek hivatásuk és küldetésük teljesítésére. Erre utal már a papszentelési szertartás legfontosabb imádsága is, amelyben a „szentség Lelkét” kérjük a szentelendők számára.
Néhány száz éve települtek németek Oroszországba. Utódaikat 1941-ben munkatáborokba hurcolták, így kerültek tömegesen katolikusok az Urálon túli Cseljabinszkba. A háborút követően sok – köztük nem kevés magyar –hadifogoly került az itteni táborba, amelynek tizenhatos barakkja helyén áll ma a katolikus templom. Augusztusban ünnepelték felszentelésének tizedik évfordulóját. A plébános, Wilhelm Palesch vall életéről, hivatása történetéről.
Szegedy Ilona domonkos nővér – „Úgy éreztem, a szemlélődő élethez volna hivatásom. Szombathelyen éltek karmeliták, természetesnek vettem, hogy belépek hozzájuk. Többször elmentem a főnöknőhöz beszélgetni, ismerkedni. Aztán a lelkiatyám, aki dominikánus szerzetes volt, megkérdezte: nem volna-e kedvem a luxemburgi apácákhoz belépni. Először tiltakoztam, végül beleegyeztem, és 1936-ban az atya Luxemburgba írt levelére az a válasz érkezett, hogy szívesen látnak” – emlékszik vissza meghívására Szegedy Ilona nővér.