Katolikus társadalmi tanítás válság idején – II. János Pál pápa felvázolta a szeretet civilizációját, s ennek jegyében XVI. Benedek pápa legutóbb kiadott, Caritas in veritate című enciklikájában meghirdette a szeretet elvét a gazdaságban. De mit tud ezzel kezdeni egy átlagember, egy közgazdász, egy üzletember? És legfőképpen, vajon megvalósítható-e? – tette fel a kérdést Lukács László, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektora témafelvető előadásában november 14-én, a Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? című konferencián.

Népesedési kerekasztal alakult az Akadémián – A Népesedési kerekasztal célja olyan széles körű társadalmi együttműködés megalapozása, amely napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését, és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását elősegítő intézkedésekre – áll a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében létrejött kerekasztal alapító nyilatkozatában, amely november 11-én tartotta első ülését. – Magyarországon húsz fiatal huszonhárom gyermeket tervez, ebből azonban csak tizenhárom születik meg. Azt kívánjuk elősegíteni, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek – emelte ki Kopp Mária, a SE-MTA Mentális Egészségtudományok Társult Kutatócsoportjának vezetője, a kerekasztal kezdeményezője.

Halmos László Énekegyüttes – Örömmel olvastam lapjukban (Új Ember, november 8.) a Halmos Lászlót méltató sorokat. Egyúttal röviden beszámolnék egy Halmos Lászlóval kapcsolatos eseményről. Mosonmagyaróváron 1989 óta működik az ének- és zenetanárokból álló, tíz tagot számláló Halmos László Énekegyüttes.

Van, aki szerint 1060-1063 között I. Béla alapította a kolozsmonostori bencés apátságot, mások szerint Szent László király. Az alapítás együtt járt a kolostortemplom XI. századi építésével. Feltételezik, hogy az első fából készült, amelyet hamarosan kőtemplom követett. A nagy tatárjárás teljesen elpusztította a kolostort a templomával együtt, amely csak IV. Béla 1263. évi újjáalapításával újult meg. Ekkor épült a csúcsíves templom, toronnyal.

Némi elképedéssel olvastam egyik napilapunk egyik cikkének címét: „Ne csak hittant, számtant is!” Arról szól a fáma, hogy az iskolai hitoktatásra nincs (elég) pénz, és lám, számtan helyett is hittant tanulnak a diákok. Alaposabb szemlélődés után kiderült, hogy a mondást Mária Teréziának tulajdonítják. Akkor viszont illett volna idézőjelbe tenni, hiszen az olvasó így azt hiheti, hogy a tanintézményekben rogyásig a hittant oktatják, úgy kell becsempészni a matematikát.