Számvetés – húsz év múltán – 1950-ben „megállapodás” született a Magyar Népköztársaság és a püspöki kar között – amely valójában diktátum volt. Az 1948-ban államosított egyházi iskolák közül nyolc, szerzetesek által működtetett gimnázium újraindulását engedélyezték.
Ötéves az Új Ember gyermekújságja – Tornyosmosolyi különleges hely. Nem azért, mert közel van hozzá Pocokfalva, hanem mert olyan kisváros, ahol még a lakótelepiek is barátkoznak, és segítik egymást. Emellett a templomban és a plébánián is sokan otthon érzik magukat közülük.
Húsz éve rakták le az alapkövet Gazdagréten – A rendszerváltozás kampánycsendjében, 1990. március 31-én ritka eseményre került sor Budapesten. A fővárosi és kerületi tanács képviselőinek jelenlétében Paskai László bíboros a gazdagréti lakótelepen egy templom alapkövét rakta le. Lipp László szervező lelkész álmodta meg, hogy a városnyi embert befogadó lakótelep nyugati oldalán épüljön meg a Szent Angyalok temploma, mely a helyi hívek lelki élete mellett a városba autón érkezőknek is hirdethetné a főváros lakóinak keresztény hitét.
A lengyel-magyar barátság napja Óbudán – Bármilyen meglepő is, a történelmi lengyel-magyar barátság napja fiatal ünnep. Előzménye a Győrben 2006 márciusában tartott lengyel-magyar emlékmű felavatása, illetve a lengyel és magyar testvérvárosok találkozója volt, amelynek keretében aláírták az emléknapot szorgalmazó Győri Nyilatkozatot. Ennek köszönhetően a budapesti és a varsói országgyűlés március 23-át hivatalosan is a két nemzet összetartozásának ünnepévé nyilvánította.
Fejlesztések a Pázmány-egyetemen – A Pázmány Péter Katolikus Egyetem sikeres pályázatot nyújtott be a Közép-magyarországi Operatív Programon belül. A több éve kezdődött projekt eredményeként így lehetőség nyílik a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és az infokommunikációs technológia fejlesztésére. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az egyetem karai közti kommunikáció összekapcsolása és bővítése. A katolikus egyetem karai szétszórtan helyezkednek el: Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban, s ez a tény eddig megnehezítette a közös munkát, de az új infokommunikációs eszközök segítségével ez úgy zajlik majd, mintha egy helyen lennének.
Ötödik születésnapját „ünnepli” a Mértékadó – „Ha az ember nyugati országokban jár, mindenhol találkozik olyan műsorrovattal, amely katolikus szempontból értékeli a héten sorra kerülő legjobb alkotásokat. Ezt a hiányt pótolja most ez az újság…
Élő keresztút a magyar nemzetért – A Regnum Christi közösség, a korábbi évektől eltérően az idén a főváros szívébe, az Andrássy útra hívta a híveket virágvasárnap előnapján, hogy Krisztus keresztútját járva emlékezzenek meg a feltámadáshoz vezető jézusi szenvedéstörténetről. Imádkozzanak magyar nemzetünkért, mert az országnak éppúgy, mint Budapestnek, újra és újra szüksége van a tanúságtételekre, Krisztusnak és a megváltás örömhírének felmutatására.
Sója Miklós öröksége Hodászon – Hodász cigány templomának falán március 22-étől márványtábla emlékeztet Sója Miklós (1912-1996) görög katolikus papra, aki 1941-ben kezdte meg pasztorációs munkáját a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben. A kezdetekre ő maga így emlékezett egy feljegyzésében: „Nem tudta azt a püspököm, hogy ottan cigányok is vannak, én se tudtam. Csak egyszer elvetődtem a cigánytelepre, megérkezésem után nemsokára. Majdnem gyökeret vert a lábam a bámulattól, amikor megláttam a rettenetes szennytengerben a földbe ásott kunyhók össze-vissza sokaságát. Mint amolyan Kolumbusz-féle felfedező, felkiáltottam magamban: de hiszen ez a sziget nincsen rajta a püspöki térképen!”