Lukács evangéliumának legelején a jeruzsálemi templomban egy ószövetségi papot látunk, Zakariást, aki némasága miatt nem tudja megáldani a népet. Az evangélium legvégén újra a templom jelenik meg (Lk 24,53: „Mindig a templomban voltak, és dicsőítették Istent.”), és Krisztus, aki megáldja a tanítványait (Lk 24,51: „Kezét kitárva megáldotta őket. Áldás közben megvált tőlük…”).
Havasi József aranymisés szalézi szerzetes -Ötven évvel ezelőtt Torinóban, a Segítő Szűz Mária-bazilikában az ötvenhét szentelendő között három magyar szalézi szerzetest is pappá szentelt a püspök. Egyikük Havasi József volt. „Mi hárman, magyarok akkor még nem tudtuk, mi lesz velünk. 1950-ben sokan azt hitték, vége az egyháznak Magyarországon, most majd elhagyjuk, elfelejtjük Krisztust. Tíz nehéz esztendeig küzdöttünk, de Isten segítségével elértük a célunkat: szaléziak lettünk.” – Így kezdődött Havasi József papi élete, aki az újrakezdés után tizennyolc évig vezette a magyar szalézi rendtartományt.
Azon a szerda délután, amikor harmadik dédunokája tizenegy hetes lett, Gabika (a legtöbbeknek persze már régóta Gabi néni) a karosszékben mélázó férje kezébe adta a Szerenád Ilonkának című költeménynél kinyitott Dsida Jenő-kötetet. „Ellenőrizz, tudom-e!” – szólt kérően, és máris belekezdett a versmondásba: „A fűzfa behajlik a vízbe…”
Jakubinyi György két könyve – Az idő a huszadik-huszonegyedik század gondolkodásában központi helyre került. Az egyik legfontosabb filozófiai mű címében is viseli az időt (Heidegger: Lét és idő). Az irodalomban (művészetben) ugyancsak főszereplővé vált: az ember leginkább hadakozik vele. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek rövid „időszámítástana” a Zsoltárok könyvéből vett címmel – Éveid nem érnek véget – immár harmadik kiadásban jelent meg. A szerző „ezt a kis időszámítástant gyulafehérvári főiskolai jegyzetként” készítette évtizedekkel ezelőtt, „de most átdolgoztam, a példákat időszerűsítettem, és az adattárat kiterjesztettem 2050-ig”.
Európa válságának, s benne a kereszténység megrendülésének sok oka van. Az egyikre egy amerikai tudós (ugyanis ott is súlyos értékzavar tapasztalható), James Hillman világított rá. Őt idézi Kodolányi Gyula a nyelv és gondolkodás kapcsolatát elemezve A fény rétegei című esszékötetében.
Bezárt a Torinói lepel kiállítása – Az április 10-én nyílt dómbeli kiállítás május 29-én bezárt. Az utolsó héten a nagy érdeklődés miatt minden este negyed 11-ig nézhették meg a bejelentett látogatók a leplet. Több mint kétmillió látogató kereste fel a kiállítást. Május 2-án XVI. Benedek pápa is a zarándokok között volt.
Ünnepségek Teréz anya tiszteletére – Kalkutta egyházmegyéje, a Szeretet Misszionáriusai és a hívek közössége ünnepségsorozattal emlékezik meg a száz éve született Boldog Kalkuttai Teréz anyáról. A programok augusztus 17-től szeptember 13-ig zajlanak majd. A kalkuttai katolikus hívek azt remélik, hogy az évforduló alkalmából bejelentik Teréz anya szentté avatásának hírét is. A helyi közösség tagjai egyre mélyebben foglalkoznak Teréz anya lelkiségével, örökségével, ami jól látszik az egyházmegye tevékenységében is: a hívek rendszeresen látogatják az időseket, rászorulókat és betegeket, önkéntes munkát végezve a Szeretet Misszionáriusai közösség házaiban. Különböző vallásokhoz tartozók szeretettel és tisztelettel szemlélik Kalkuttai Teréz anya példáját.
A CCEE munkái, tervei – Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökségét római ülése során május 17-én fogadta XVI. Benedek pápa. Az Erdő Péter bíboros vezette testület tagjai a találkozó során beszámoltak a Szentatyának az utóbbi másfél év munkájáról, a nemzetközi feladatokról, terveikről.