Szarajevóban lesz a boldoggá avatás

Boldoggá avatják az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció öt szerzetes nővérét, a drinai vértanúkat, köztük a magyar származású Bernadeta nővért. A szertartás szeptember 24-én, 11 órakor kezdődik Szarajevóban, Josip Bozanic zágrábi érsek vezetésével.

A Szarajevó közelében lévő Paléban működött az a Mária-otthon, amelyet eredetileg a beteg nővérek, valamint a Szent József Intézetben ténykedő tanítónők részére éppen száz éve alapított a kongregáció, ám egy idő után a szükségben élők menedékháza lett, ahova bárki betérhetett egy tál ételért, szállásért, lelki vigaszért. Jula Ivanisevic horvát házfőnöknő, Berchmana Leidenix, Krizina Bojanc, Antonija Fabjan és Bernadeta Banja (Bánya Bernadett) nővér arra esküdött fel, hogy a II. világháború idején is önzetlenül támogatják a szegényeket, az árva gyerekeket, ápolják a betegeket. 1941. december 11-én azonban a csetnikek kirabolták, majd felgyújtották a Mária-otthont, s az öt nővért elhurcolták Gorazde irányába. A nővérek hóban, hiányos ruházatban rótták a kilométereket. A hetvenhat éves Berchmana nővér annyira legyengült, hogy képtelen volt folytatni az utat, így Sjetlinában őrizetbe vették.

A Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program keretében idén tavaszra új kulturális és turisztikai kapocs született az észak-magyarországi régióban a két ország között. A sárospataki Szent Erzsébet Út Alapítvány és a kassai Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány pályázati forrásokból arra vállalkozott, hogy egy Szent Erzsébetről elnevezett zarándokúttal köti össze a két várost.

Sárospatak látképe

    Az új, Sárospatak és Kassa közé tervezett zarándokút – igazodva a XXI. századi kulturális, gazdasági és társadalmi környezethez – lelki élményt próbál nyújtani az arra vállalkozóknak, ám a szervezők turisztikai, vidékfejlesztési és kulturális lehetőségeket is szeretnének vele nyújtani. De hogyan lehet pár év alatt létrehozni egy új zarándokutat, amelyről az ember azt gondolná, hogy csak évszázadok alatt alakulhat ki? A szervezők választ adnak a kérdésre. Az észak-magyarországi és a kassai régió tele van egyházi, egyháztörténeti és vallási-kultikus helyszínekkel, hagyományokkal, az útvonal bejárása egyszerre nyújthat vallási, kulturális és turisztikai élményt a zarándokok, utazók számára. Elég, ha csak a sárospataki és kassai Rákóczi-emlékhelyekre, a sárospataki Szent Erzsébet-kultuszra vagy a Zempléni-hegység pálos kolostoraira és falusi templomaira gondolnunk. Ezek önmagukban is megállásra, megpihenésre késztethetik az utazókat és a turistákat.

A zarándokhelyek: hit, kultúra, emberség című budapesti konferencián Kálmán Peregrin ferences szerzetes is az előadók között volt. A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely igazgatója A gyónás tesz zarándokká címmel fejtette ki gondolatait. Lapunk kérésére szívesen összegezte előadása főbb pontjait.

– A keresztény értelemben vett zarándoklat – kezdte mondandóját – valójában útra kelés a bűnökből, az úton haladás pedig őszinte gondolkodás arról, hogy az ember miként kerülhetne közelebb Krisztushoz. Végül a megérkezés kapuja egy keresztény zarándok esetében a gyóntatószék.

A máriapócsi és a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely, a Hajdúdorogi és a Váci egyházmegye, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola A zarándokhely: hit, kultúra, emberség címmel konferenciát szervezett, melyet Budapesten, június 3-án tartottak.

Antonio Maria Vegliò érsek (Fotó: Cser)

Az eseményen előadást tartott Antonio Maria Vegliò érsek, az elvándorlók és úton lévők pápai tanácsának elnöke, röviden bemutatva a pápai tanács tevékenységi területét és módszereit. Mint elmondta, az egyház tevékenysége általában az egyházmegyék, konkrétan a plébániák körében zajlik, ám minden esztendőben milliók hagyják el lakhelyüket – saját elhatározásukból és kényszerűségből egyaránt -, s maradnak gyakran lelkipásztori gondozás nélkül.

Felszabadított IOR-pénzek

A vatikáni bank szeptemberben zárolt huszonhárommillió euróját felszabadította az olasz államügyészség, miután megbizonyosodott arról, hogy a decemberben hozott vatikáni rendelkezések kizárják a pénzmosás lehetőségét. (KAP)

Oszama bin Laden – mint tudjuk – hosszú-hosszú ideje Pakisztánban rejtőzködött. Nyilván nem tehette volna, ha nem kapott volna ehhez hathatós támogatást. Pakisztán – jóllehet az Egyesült Államok szövetségese – nem tekinthető egyértelműen az iszlamista terrorizmussal szemben álló országnak.